ELŐSZÓ
Egy zen szöveg, amilyen a kóan is, tulajdonképpen üzenetet hordoz, de ez az üzenet, ez a mondanivaló semmiképp sem azonos azzal, amit közvet-lenül az első benyomások alapján mondani lehet róla. Az, aki nem avatott, ha mégoly figyelmesen olvassa is végig ezeket a szövegeket, valószínűleg nagyon keveset fog megérteni a zen buddhizmus tanításainak lényegé-ből. Ez a lényeg pedig, mint ahogy azt a zen hangsúlyozza, az ember igazi természetének meglátása, önmagunk közvetlen tapasztalása, önmagunk értése. Márpedig ez a tapasztalat nem szerezhető meg szavak segítségével, nem vehető át másoktól. Mégis a kóan elsődleges feladata, hogy közvetí-tőként szolgáljon, amin keresztül ezt a megértést el lehet érni.
A kóan tulajdonképpen paradoxon és egy kutatási téma, mely gyakran első látásra rendkívül makacs és megoldhatatlan feladatnak tűnik, mégis a választ magának a tanulónak kell megtalálni. Ez a válasz azonban nem érhető el racionális okfejtésekkel és a szokásos dedukciós eljárásokkal. Valójában nem is helyes „válasz”-ról beszélni, mert ez azt sugallja, mintha a kóan megoldása ilyen módszerekkel megtalálható lenne. A kóan nem intellektuális rejtvény.
Néhány szó arról, hogy mi is a kóan, és hogyan közelítsük meg. Hogy rámutassunk arra, hogy egy kóan nem közönséges probléma, hadd jegyezzük meg, hogy az a válasz, amit a zen tanító elfogad, az éppolyan irracionális, mint maga a kóan: lehet egy szó, lehet egy kifejezés vagy egy mozdulat, de azt kell megmutatnia, hogy a tanuló már tapasztalta magában a zen azon elemeit, amit a kóan magában hordoz. Egy kóanhoz nem tartozik hozzá jól meghatározott válasz, függ a tanulótól, függ a témától, és függ a tanuló fejlettségi szintjétől.
A kóanok nem egyforma nehézségűek, mint ahogy ez nyilvánvaló mindenkinek, aki belekóstol a kóangyűjteményekben található történetekbe. Bizonyos kóanok a szellemi fejlődés korábbi állapotaiban is javasolhatók, más kóanok későbbre valók. Így például A Nincs Kapu első történetét, „Dzsósú nincs-jé”-t, igen gyakran adják fel kezdő tanítványnak, olyannak, aki már bizonyos előremenetelt tanúsított a gondolatok irányításában, és már végzett bizonyos előgyakorlatokat, mint amilyen például a légzés szabályozása. A nincs jelentése „semmi” vagy „üresség”, és az ennek megfe-lelő tudatállapot végsősorban hosszú gyakorlással valósítható csak meg, feltéve persze, hogy a zen tanítvány elindul, és meg akarja ragadni ezt az ürességet. De amikor ezen a kóanon dolgozik, nem ezen az „ürességen” gondolkozik, de nem is akar elmélyülni ebben, és nem akarja eldönteni sem, vajon a kutyának van-e Buddha természete vagy nincs (bár ez a kérdés hozta elő Dzsósú nincs-jét). Felhasználja a nincs szót, mint egy je-lentésnélküli hangot, erre koncentrál és így lecsendesíti közönséges gon-dolatait, amíg el nem éri a szamádhi állapotot.
Más kóanok is vannak, melyek elsősorban kezdő tanítványok számára ajánlottak. De a kóanok nagy része magasabb szintet feltételez, amikor a tanítvány már elért bizonyos tapasztalatokat, és nekikezdett a sorozatos gyakorlás hosszú folyamatának – a szent Buddhaság ápolásának, ahogy ezt gyakran nevezik –, ami elvezetheti őt a kiteljesedéshez. Sok kóan a mindennapi élet eseményeire vonatkozó zen tanítások alkalmazásával foglalkozik.
A kóanokat különböző típusokba szokták sorolni, annak megfelelően, hogy a zen különböző oldalai hogyan nyilvánulnak meg bennük, vagy hogy a tanulók melyik szintjéhez alkalmasak a gyakorlások során.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a kóanok gyakran különböző szinteken közelíthető meg, hogy alkalmat adjon az egyre mélyebb és mélyebb tanulmányokra. Egy haladó tanítvány, aki visszatér újra egy kóanhoz, később sokkal többet is felfedezhet annál, mint amit az első olvasáskor vagy foglalkozáskor felfedezett.
A legfontosabb jellemzője egy kóannak, hogy bár nem közelíthető meg a tudat hétköznapi okfejtéses eljárásaival, mégsem merő képtelenség. A zen tanítások bizonyos állandó eleme testesül meg benne, mely nyitva áll a tanítvány számára, ha a helyes módon közelíti meg a kóant.
Ha egyáltalán jellemezni akarnánk, azt mondhatjuk, a kóan gyűjtemény egy jól felszerelt gimnáziumhoz hasonlítható, melyben a zen tanulók gyakorolhatják magukat. Elkezdhetik egészen könnyű, egyszerű gyakorlatokkal és folytathatják az egyre nehezebbekkel. Amit egy tanuló elér, az csak a saját erőfeszítésétől függ. Egy gimnázium is teljesen haszontalan, ha nem folyik benne munka.
Sok kóan egy aktuális történést, eseményt dolgoz fel zen mesterek életéből. Ezek utalnak arra a válaszra, amit a zen mesterek adtak a szerzetesek által hozzájuk intézett kérdésekre, vagy a szerzeteseiknek feltett kérdésekre vonatkoznak, esetleg azt az eseményt írják le, amikor a mester vagy tanítványai elérték a megvilágosodást. Más kóanok egy párbeszédet (mondót) írnak le érett mesterek között. A zen korai időszakában a tanítás kétségtelenül nagy mértékben spontán volt. Az idők folyamán azonban a jelentősebb zen mesterek szavait és tetteit feljegyezték, írásba foglalták, és később a mesterek ezeket tananyagként használták, hogy tanítványaik gyakoroljanak.
Kisebb-nagyobb mértékben kóant használtak minden zen iskolában a tanítványok gyakoroltatására. A ma elterjedt két nagyobb zen iskola közül a Rinzai iskola helyezi a nagyobb súlyt erre, míg a Szótó iskola kevésbé, de megvan a maga helye a kóannak ez utóbbiban is. De a kóanok azért nem nélkülözhetetlen elemei a zen gyakorlásának. Annak, akinek nincs módja, hogy mélyvízbe tegyen ugrást, mint amilyen a paradoxon és a logikátlanság – a kóan első látásra ilyennek tűnik –, ne gondolja, hogy ezáltal ő ki van rekesztve a zen gyakorlásából, és nem húzhat hasznot A Nincs Kapu, vagy a "Kék Szikla Feljegyzések" gyűjteményből.
Egy kóannal való foglalkozás hagyományosan úgy történik, hogy a ta-nítvány számára a tanító kijelöl egyet, azt kell kielégítően megfejtenie mielőtt tovább lépne egy másikra. Egyes zen mesterek minden kóant feldolgoztatnak, úgy A Nincs Kapuból, mint a Kék Szikla Gyűjteményből, vagy más gyűjteményből. Az olvasók között bizonyára lesznek olyan zen tanítványok, akik már eljutottak egy mesterhez, és így hagyományos módon is tudnak a kóanokkal foglalkozni. De ők is hasznosnak találhatják, hogy e két alapgyűjtemény kóanjaihoz különböző fordításokban magyar nyelven is hozzá tudnak férni. A legtöbb olvasó azonban nincs ilyen szerencsés helyzetben, és szüksége van bizonyos vezérelvekre a kóanok meg-közelítéséhez.
Szükséges hangsúlyozni, hogy a kóanokkal kapcsolatos tanulmányok nagyon sok munkát rónak azokra, akik elég komolyan vállalkoznak rá, különösen ha nélkülözniük kell zen tanító segítségét. A szövegbe való belemerülést a mélyebben elkötelezett zen tanítványnak a kóanokkal való nagyon alapos egyéni foglalkozással kell kiegészítenie. Ezeket a szövegeket a szíve segítségével kell tanulnia.
A legismertebb kóangyűjtemény Mumon Ekai zen mester által összeállított Nincs Kapu kóangyűjtemény 無門関, mely nyomtatásban 1229-ben jelent meg először Kínában. Arról nincs feljegyzés, hogy mikor került át Japánba, de ismert egy másolat, mely 1554-ben készült. Nyomtatásban Japánban csak 1632-ben, illetve 1752-ben adták ki.
A negyvennyolc történet Sákjamunitól, Mahákásjapán, Ánandán keresztül egészen Sógenig és Vakuanig, akik már Mumon Ekai kortársai voltak, nagyjából hét évszázadot ölel át. Mumon zsenialitását mutatja és a zen szellemére jellemző, hogy egy ilyen kis terjedelmű mű ennyire átfogó lehessen. A mű eredeti szövege kínaiul a kiegészítő fejezetekkel együtt összesen tizenkilenc oldalon jelent meg.
Gyakran hivatkozunk egy másik ismert kóangyűjteményre is a Szecsó és Engo által összeállított Kék szikla feljegyzésekre. Ez száz kóant tartalmaz, bár 1050-ben keletkezett, de a kommentárokkal ellátott végső formáját kb. 1300-ban nyerte el.
[« tartalom ]
A Nincs Kapu 無門関
(kínaiul: Vu men - japánul: Mumonkan)
Beadvány a trónhoz
Tiszteletteljesen üdvözöljük a Császári Megemlékezés Napját, a Sótei második éve első hónapjának 5-éjét. Alázatos szolgád, én Ekai szerzetes, a múlt év tizedik hónapjának 5-éjén kiadtam egy művet, mely Buddha és a pátriárkák szellemi cselekedeteiről tartalmaz negyvennyolc történetet, és melyet Fenséged örök boldogulásának és egészségének ajánlottam fel.
Hódolattal fejezem ki kívánságomat, hogy Fenséged bölcsessége világítson meg mindent fényesen, mint a nap, és legyen élete örök, mint a világegyetemé, mind a nyolc irány énekelje meg és tisztelje erényedet, és a négy tenger élvezze a boldogságot a Te békés uralkodásod alatt.
Írta a Dharma Közvetítője,
a Te alázatos szolgád, Ekai szerzetes,
aki korábban a Dzsí császárnő tiszteletére emelt
Hóinju zen templom szerzetesvezetője volt.
Jegyzetek:
➢ A Sótei korszak második éve első hónapjának 5-éjén (1229. év) Risó császár trónra lépésének ötödik évfordulója volt. Mumon ekkor negyvenhat éves.
➢ Az Ekai név Mumon szerzetesi neve. Mumon Ekai (1183–1260) Gecurin Sikan vezetésével tanulmányozta a Tant. Hat éven keresztül birkózott a Nincs kóan megértésével. Egyik nap egy dob hangját hallotta, és hirtelen elérte a megvilágosodást. Harminchat éves volt, amikor tanítója örökébe lépett. A vers, amit megvilágosodása alkalmából írt, így szól:
Kék az ég, ragyog a napfény. Egy mennydörgés.
Kinyílik a föld és a lények szeme.
Meghajol mélyen a világmindenség,
a Szuméru-hegy táncol ősi zenére.
➢ A Szuméru-hegy a buddhista világkép szerint a világegyetem közepén álló hegy, a világ legmagasabb hegye. A föld mitikus tengelyének tekintik, rajta keresztül kapcsolódik a földi létrend magasabb, isteni és szellemi világokkal.
➢ Dzsí császárnő Risó császárnak volt az anyja. A régi Kínában szokás volt a meghalt császár, császárnő szellemének nyugalmáért templomot építtetni. A Dzsí császárnő tiszteletére emelt templomnak első vezetője Gecurin volt, Mumon tanítómestere.
[« tartalom ]
Mumon előszava
A buddhizmusnak a tudat az alapja és kaputlan a bejárata. De te vajon hogyan jutsz át ezen a nincs-kapun? Azt mondják, hogy azok a dolgok, amik ezen a kapun kerülnek be, sohasem lehetnek a te kincseiddé. Amit a külső körülményekből nyersz, el fog tűnni a végén. Azonban egy ilyen kijelentés már akkor is hullámokat kelt, mikor még szél sincs. Szeplőtlen bőrbe hasít. Akik mások szavain keresztül próbálják ezt megérteni, azok bottal ütik a holdat. A cipőt vakarják, pedig a láb viszket. De vajon köze van-e ezeknek az igazsághoz?
Sótei első évének nyarán én, Ekai, a Rjúsó templomban tanítottam, és mint szerzetesvezető dolgoztam együtt a szerzetesekkel. A régi mesterekről szóló történeteket tégladarabokként használtam, hogy a kaput betörjék vele, és képességeiket figyelembe véve vezettem őket. A szöveget minden szándékos elrendezés nélkül állítottam össze, azt akartam, hogy egyszerűen negyvennyolc történetnek a gyűjteménye legyen. A címe A Nincs Kapu lett.
Aki már elhatározta magát, visszavonhatatlanul töreked ni fog egyenesen előre, a haladásra, és eltekint minden veszélytől. Még a nyolckarú démonkirály sem lesz képes megakadályozni őt, sőt a négyszer-hét nyugati és a kétszer-három keleti is az életükért könyörögnek. Aki viszont nem határozta el magát, az olyan, mint aki egy vágtató lovat pillant meg az ablakon át, ami aztán egy szempillantás alatt eltűnik.
A Nagy Útnak nincsen kapuja,
de megközelíthető ezerféleképpen.
Ezen a kapun ha átjutottál,
nagyokat lépsz majd a világmindenségben.
Jegyzetek:
➢ A mű eredeti címe: 無門関 (japánul: Mumonkan, kínaiul: Vu-men-kuan), ami szó szerint lefordítva kapu nélküli bejáratot jelent. A 無 (jap: mu) szó jelentése: nincs, a semmi, a nemlétezés; a 門 (jap: mon) szó kapu-t jelent; a 関 (jap: kan) jelentése: kapu, bejárat, akadály, sorompó, határ. A szó tehát olyan sorompót, őrhelyet, határállomást jelent, ahol az utasnak igazolnia kell magát, és nem juthat át, csak bizonyos feltételekkel, de jelent akadályt is, melyen nehéz vagy lehetetlen az átjutás. Így a Mumonkan cím egy olyan határt, választóvonalat, akadályt jelent, ami nincs jelölve, amelynek nincs kapuja, ahol nincs sorompó, mely felemelkedik, ha átmegyünk. Mégis ezen keresztül vezet az Út. Ezt a mélyebb értelmezési lehetőséget vettük figyelembe, mikor a Mumonkan kifejezést A Nincs Kapu-nak fordítottuk.
➢ A Négyszer-hét Nyugati alatt a buddhizmus huszonnyolc indiai pátriár-káját kell érteni, Sákjamunitól Bódhidharmáig.
➢ A Kétszer-három Keleti alatt a zen hat kínai pátriárkáját kell érteni, Bódhidharmától Enóig.
[« tartalom ]
1. Dzsósú nincs-je
Egy szerzetes megkérdezte Dzsósútól:
– Vajon van-e a kutyának Buddha természete?
– Nincs – felelte Dzsósú.
Mumon hozzáfűzése:
Hogy eljuss a zenhez, túl kell jutnod a pátriárkák kapuin. Hogy elérd ezt a finom megértést, teljesen el kell vágnod a gondolkodás útját. Ha nem tudsz túljutni a pátriárkák kapuin, és nem vágod el a gondolkodás útját, akkor csak az vagy, aki alá van rendelve a füvek és a fák szellemének. Most azt kérdezem tőled, mi az, hogy pátriárkák kapui? Nos, ez az egy szó, hogy NINCS. Ez a legelső kapu a zenhez. Ezért hívják ezt a zen Nincs Kapujának. Ha túljutsz ezen, nemcsak meglátod Dzsósút szemtől-szembe, de kéz a kézben fogsz haladni az egymást követő pátriárkákkal, együtt vonod fel szemöldöködet az övékkel, látsz ugyanazzal a szemmel, hallasz ugyanazzal a füllel. Hát nem csodálatos lehetőség ez? Nem jutnál-e szívesen át ezen a kapun?
Ébreszd fel egész testedet a háromszázhatvan csonttal és ínnal együtt, és a bőr nyolcvannégyezer pórusával együtt. Idézd fel a NINCS szóra irányuló hatalmas kételkedés és összpontosítás szellemét. Hordozd ezt állandóan, éjjel és nappal. De ne alkoss semmiféle nihilisztikus elképzelést az ürességről, sem a van és a nincs viszonylagosságáról. Ez olyan lenne, mintha forró vasgolyót nyeltél volna, amit nem tudsz kiköpni, hiába is próbálod. Ha eljön az ideje, az idáig felhalmozódott összes csalóka ábránd és téves gondolat kipusztul, és magától egyesül majd a belső és a külső. Ezt pontosan tudni fogod, de csak te magad látod, ahogy a néma az álmait. Abban a pillanatban hirtelen minden robbanásszerűen átalakul, és bámulatba ejted az egeket, megrázod a földet.
Úgy fogod érezni, mintha magadhoz ragadtad volna és kezedben tartanád derék Kannu vezér hatalmas kardját. Ha találkozol Buddhával, öld meg őt! Ha pátriárkákkal találkozol, öld meg őket! Az élet és halál határán tökéletes szabadsággal rendelkezel, a hatrétű világ és a négyféle születés között a kellemes és vidám szamádhit fogod élvezni.
De ismét megkérdezem, hogy kell ezt végrehajtani? Engedd, hogy energiáid minden morzsája ennek a nincsnek az érdekében működjön. Ha megszakítás nélkül folytatod, meg fogod látni, egyetlen szikra kell csak, és a szent gyertya meggyullad.
Mumon verse:
A kutya, a Buddha természet, a kimondás.
Mind a három tökéletes és végső.
Mielőtt még van-t vagy nincsen-t mondanál,
már abban a pillanatban halott vagy.
Jegyzetek:
➢ Dzsósú (778–897) zen mester korának legkiemelkedőbb zen mestere volt. Viszonylag fiatalon, tizenhat évesen világosodott meg, de még hosszú éveken át dolgozott magán, hogy azt, amit akkor fiatalon meglátott, képes legyen meg is valósítani. Nyolcvan éves volt már, amikor úgy érezte, tiszta szívvel elvállalhatja a kolostor vezetését. Hála hosszú életének további negyven évig tanított ebben a kolostorban. Sok-sok tanítvány köszönhette neki szellemi előrehaladását. Tanítási módszerét „az ajak és nyelv zenjé”-nek nevezték, főleg szavai voltak inspirálóak. Amit mondott, első pillanatra hétköznapinak tűnhet, mégis a legnagyobb figyelmet érdemli, mert csak hosszabb idő után, elmélyült tanulmányok során bonta-koznak ki az értés mélységei.
➢ A 無 nincs szó kínaiul vu-nak, japánul mu-nak ejtendő. Jelentése: nincs, nem, nélkül, semmi. Tulajdonképpen létezést tagadó szó. A zen gyakran használja üresség értelemben is.
[« tartalom ]
2. Hjakudzsó rókája
Egyszer Hjakudzsó mester szentbeszéd sorozatot tartott a szerzeteseknek. A szerzeteseket követve egy öregember is rendszeresen bement a terembe, és végighallgatta az előadást. Majd amikor a szerzetesek elhagyták a ter-met, az öregember is távozott. Egyik nap azonban az öreg utoljára maradt, és Hjakudzsó megkérdezte tőle:
– Ki vagy te?
– Nem vagyok emberi lény – válaszolta az öregember. – Régen, még Kásjapa Buddha idejében, szerzetesvezető voltam, és itt éltem ezen a hegyen. Egyszer egy tanítványom megkérdezte tőlem, hogy vajon egy megvilágosodott ember alá van-e rendelve az okság törvényének, vagy nincs. Azt válaszoltam neki, hogy nincsen alárendelve. Akkor én arra ítéltettem, hogy rókaként éljek ötszáz újjászületésen keresztül. Könyörgök neked, mondd meg nekem a helyes választ, hogy megszabadulhassak ettől a róka-léttől! Mondd meg nekem, vajon egy megvilágosodott ember alá van-e rendelve az okság törvényének, vagy nincs?
– Egy ilyen ember nem hagyja figyelmen kívül az okság törvényét – válaszolta Hjakudzsó az öregembernek.
Szinte abban a pillanatban, ahogy az öreg meghallotta ezeket a szavakat, megvilágosodott. Ezek után meghajolt, majd azt mondta:
– Megszabadultam a róka-léttől. Most vissza szeretnék térni erre a hegyre, ezért egy szívességet kérek tőled. Kérlek, temesd el a testem úgy, ahogy halott szerzetest szoktak eltemetni.
Hjakudzsó megkondíttatta a szerzetesek vezetőjével a kolompot, és kihirdette, hogy a déli étkezés után temetést fognak tartani egy halott szerzetes számára.
A szerzetesek nem tudták mire vélni a bejelentést, és így tanakodtak:
– Mindenki egészséges, a betegszobában sincs senki, vajon mit jelenthet ez?
Az étkezés után Hjakudzsó a hegy távoli oldalához, egy szikla lábához vezette a szerzeteseket. Botjával kipiszkálta egy öreg róka tetemét, majd elvégezte a hamvasztási szertartást. Este felült a szónoki székbe, és elmondta a szerzeteseknek az egész történetet. A beszéd végén Óbaku a következő kérdést tette fel:
– Az öregember rossz választ adott, és ötszáz újjászületésre róka-létre lett ítélve. De mi történt volna akkor, ha megadja a helyes választ?
– Gyere csak ide hozzám – mondta Hjakudzsó –, és én megmondom neked.
Óbaku odament Hjakudzsóhoz, és pofon ütötte a mestert, aki nevetve csapta össze a kezét, és így kiáltott fel:
– Eddig csak gondoltam azt, hogy a barbároknak vörös a szakálluk, de most itt áll előttem egy valódi vörös szakállú barbár.
Mumon hozzáfűzése:
Az, hogy nincs alárendelve az okságnak, hogy tehette a szerzetest róká-vá? Az, hogy nem hagyja figyelmen kívül az okságot, hogy szabadíthatta fel az öregembert? Ha ezt meg tudnád érteni, megértenéd azt is, hogy öreg Hjakudzsó miként élte volna meg az rókaként való ötszáz újraszületést.
Mumon verse:
Nem alárendeltség és nem semmibe vevés:
ugyanannak az éremnek a két oldala.
Nem semmibe vevés és nem alárendeltség:
millió tévedés és ezer hiba.
Jegyzetek:
➢ Hjakudzsó mester (720–814) a legnagyobb kínai zen mesterek egyike. Tanítványa, Óbaku viszont Rinzainak volt a mestere. Hjakudzsó fektette le először a zen kolostorok vezetésének szabályait, de sajnos ez a műve később elveszett. A hagyomány neki tulajdonítja a kínai teaszertartás megteremtését is.
➢ Kásjapa Buddha a mitikus hét Buddha közül a hatodik. A hét Buddha a következő: Vipasjin, Sikhin, Visvabhú, Krakucscshanda, Kanakamuni, Kásjapa, és Sákjamuni. Ebben a szövegösszefüggésben Kásjapa Buddha az emberi történelem távoli múltjára utal.
➢ Óbaku Kiun (meghalt 850-ben) Hjakudzsó tanítványa volt. Nagy ter-metű, két méternél is magasabb ember volt. Egyénisége jelentős hatást gyakorolt a zen történelemre.
[« tartalom ]
3. Gutei felemeli az ujját
Valahányszor Gutei mestert a zenről kérdezték, egyszerűen csak felemelte az ujját. Egyszer egy látogató megkérdezte a Guteit kísérő szerzetesfiú-tól, hogy mit tanít az ő mestere, mire az felemelte az ujját. Mikor Gutei tudomást szerzett az esetről, levágta a fiú ujját egy késsel. A fiú, ordítva a fájdalomtól, el akart szaladni, de Gutei utána szólt. Mikor visszafordult, Gutei felemelte az ujját. Ekkor a fiú hirtelen megvilágosodott.
Amikor Gutei úgy érezte, hogy el fog távozni erről a világról, a követ-kezőket mondta az összegyűlt szerzeteseknek:
– Az egyujjas zent én Tenrjútól kaptam. Egész életemben használtam, mégsem tudtam kimeríteni.
Befejezte a mondatot, majd megtért az örök nirvánába.
Mumon hozzáfűzése:
Gutei és a fiú megvilágosodása az ujjtól nem függ. Ha megértenéd ezt, akkor Tenrjú, Gutei, a fiú és saját magad is mind egy-egy pecekkel sza-ladgálnátok.
Mumon verse
Öreg Tenrjúból Gutei bolondot csinált,
felszabadítva a fiút egyetlen szeléssel.
Ahogy Kjórei kettészelte a Kaszan hegyet,
hogy a Sárga folyó arra folyhasson el.
Jegyzetek:
➢ Gutei mesterről nagyon keveset tudunk, szinte csak ezt a történetet ismerjük, valamint azt a szokását, hogy a Szaptakóti-buddha-mátra dharaní-ból recitált gyakran egy részletet. A Gutei szó tulajdonképpen ragadványnév, ami a dharaní címében szereplő kóti szóból származik, és a szó japán kiejtésének felel meg. Gutei születésének és halálának idő-pontját nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Óbakunak volt a kortársa.
➢ A történetben szereplő Kjórei egy istenség volt, aki a monda szerint kettévágta a Kaszan-hegyet, hogy a Sárga-folyónak utat nyisson.
[« tartalom ]
4. A nyugatról jött fickónak nincs szakálla
Vakuan mondta:
– Miért nincs ennek a nyugatról jött fickónak szakálla?
Mumon hozzáfűzése:
A tanulmánynak igazi tanulmánynak kell lennie. A megvilágosodásnak igazi megvilágosodásnak kell lennie. Neked pedig közvetlenül kellene találkoznod ezzel a nyugatról jött fickóval, hogy valóban közöd legyen hozzá. De ha azt mondod, hogy tényleg közöd van hozzá, már az külön-választ téged.
Mumon verse
Ne vitasd álmod
együgyű ember előtt.
Egy szakálltalan fickó
elfedi az igazságot.
Jegyzetek:
➢ Vakuan (1108–1179) Gogoku tanítványa volt, aki viszont Engonak, a Kék Szikla Gyűjtemény egyik szerzőjének volt a tanítványa.Akkoriban zen mesterek között szokásos volt, hogy haláluk előtt egy rövid verset írnak. Vakuan halál előtti költeménye így szól:
A vasfa kivirágzott,
a kakas tojást tojt.
Hetvenkét év után
A bölcső madzagja elpattan.
➢ A Nyugatról jött fickó itt Bódhidharmára utal, aki a zent Indiából Kínába hozta. Dús szakállal, sűrű szemöldökökkel szokták ábrázolni. A történet tehát a következőt jelenti: „Hogy lehet az, hogy Bódhidharmának még sincs szakálla?”
[« tartalom ]
5. Kjógen embere a fán
Kjógen mester mondta:
– Ez olyan, mint mikor egy ember lóg egy fán, aki csak a fogaival ka-paszkodik, kezeivel nem éri el az ágakat, és a lábával sem tud támaszkodni. Valaki megjelenik a fa alatt, és azt kérdezi tőle:
– Miért jött ide nyugatról Bódhidharma?
Ha nem válaszol, helytelenül reagál a kérdésre. Ha válaszol, elveszíti az életét. Te vajon mit tennél ebben a helyzetben?
Mumon hozzáfűzése:
Lehet ékesszólásod a lehető legtehetségesebb, mégis ebben a helyzetben teljesen hasznavehetetlen. Ismerheted tökéletesen az egész buddhista iro-dalmat, mégis itt az teljesen hasznavehetetlen. Ha megoldod ezt a problé-mát, életet adsz annak az útnak, ami mindeddig halott volt, és lerombolod azt az utat, ami mostanáig élő volt. Vagy marad az a lehetőség, hogy meg-várod Maitréja Buddhát, és tőle kérdezed meg.
Mumon verse
Kjógen jócskán meggondolatlan,
vétke és mérge határtalan.
A szerzetesek száját betapasztja,
testükben a szellemet elaltatja.
Jegyzetek:
➢ Kjógen zen mester Iszan (771–853) tanítványa volt. Születésének és halálának időpontja ismeretlen, de mivel korábban Hjakudzsónál tanult, aki Iszannak is mestere volt, ezért nem lehetett sokkal fiatalabb, mint Iszan maga.
➢ Maitréja Buddha a buddhista hagyományok szerint az eljövendő Buddha. Most még az egekben él, de majd eljön a földre Sákjamuni Buddhának a nirvánába való megtérésétől számított 5670000 év múlva.
[« tartalom ]
6. Buddha felmutat egy virágot
Amikor Sákjamuni Buddha a Gridhrakúta-hegyen tanított, egy szál vi-rágot mutatott fel a hallgatóinak. Mindenki csöndben maradt, csak Mahákásjapa mosolyodott el. A Buddha a következőket mondotta:
– Rendelkezem az Igaz Tanítás Szemével, a Nirvána Csodálatos Szívével, a Formanélküli Igaz Formával és a Kimondhatatlan Finomságú Tanítás Kapujával, amely független a szavaktól, és amely a tanításokon túlmenően adódik át. Ezt a tanítást bízom Mahákásjapára.
Mumon hozzáfűzése:
Az Aranyarcú Gautama igazán semmibe se vette a hallgatóságot. A jó-ból rosszat csinált, és kutyahúst adott el birkahúsként. Saját magát meg csodálatosnak gondolta. De mi lett volna, ha az egész hallgatóság felne-vet, hogyan tudta volna átadni az Igaz Szemet? És ha Mahákásjapa sem mosolyodik el, akkor hogyan adta volna át? Ha azt mondod, hogy az Igaz Tanítás Szeme átadható, akkor az aranyarcú öregember egy városi szél-hámos, aki rászedi a vidéki fajankókat. Ha azt mondod, nem adható át, akkor Buddha hogyan bízhatta rá Mahákásjapára?
Mumon verse
A virágot felmutatva,
Buddha elárult valamit magáról.
Zavarba jött az ég és a föld
Mahákásjapa mosolyától.
Jegyzetek:
➢ A Gridhrakúta-hegy, azaz a Keselyű-csúcs, az észak-indiai Rádzsagaha város közelében fekszik. Számos vallási tanító és aszkéta tanított ezen a helyen, köztük egy időben Sákjamuni Buddha is.
➢ Kásjapa, más néven Mahákásjapa, Sákjamuni Buddhának volt a tanítványa. A zen buddhizmus hagyománya szerint a Dharma leszármazásá-ban közvetlenül Sákjamunit követi, így Kásjapa a zen második indiai pátriárkája. Ez a történet éppen a tan első átadását örökítette meg.
[« tartalom ]
7. Dzsósú elmosatja a tálat
Egy szerzetes így szólt Dzsósúhoz:
– Most léptem be a kolostorba, kérlek taníts engem!
– Megetted már a rizskásádat? – kérdezte Dzsósú.
– Igen, meg – felelte a szerzetes.
– Akkor a legjobb, ha elmosod a tálat – mondta neki Dzsósú.
Ezzel a szerzetes elnyerte a világosságot.
Mumon hozzáfűzése:
Mikor kinyitja a száját, Dzsósú kimutatja epéjét. Kimutatja szívét és máját. De érdekelne, vajon ez a szerzetes hallott-e valóban az igazságról? Remélem, hogy nem tévesztette össze a harangot a korsóval.
Mumon verse
Törekvésed a pontos értelmezésre
gátolja megérkezésed.
Tudhatnád, hogy a láng is tűz!
Túl régen megfőtt már rizsed.
Jegyzetek:
➢ Dzsósú (778–897) zen mester. Lásd az 1. kóan jegyzetét.
[« tartalom ]
8. Keicsú, a kerékgyártó
Gettan mester mondta:
– Az első kerékgyártó, Keicsú, készített egy kordét, amelynek két ke-rekében száz küllő volt. Ennek a kordénak mindkét kerekét kiszeditek a tengellyel együtt. Mit kaptok így?
Mumon hozzáfűzése:
Ha valaki közvetlenül elsajátítja ezt a problémát, szeme olyan lesz, mint a hullócsillag, lelke pedig olyan, mint a villámfény.
Mumon verse
Mikor a szellem kerekei forognak,
még a mester sem tudja követni.
Minden irányban haladnak: le és fel,
Északnak, Délnek, Keletnek és Nyugatnak.
Jegyzetek:
➢ Gettan zen mester Mumonnak a negyedízigleni mestere volt a Dharma leszármazásában. Többet nem tudunk róla.
[« tartalom ]
9. A Tökéletes Értés Buddhája
Egy szerzetes megkérdezte Kójó Szeidzsótól:
– A Tökéletes Értés Bölcsességének Buddhája tíz kalpán keresztül ült meditációban, mégsem érte el a Buddha állapotot. Nem lett Buddhává. Hogyan lehet ez?
Szeidzsó válaszolt:
– Kérdésed önmagát válaszolja meg.
A szerzetes megint kérdezett:
– Ha ő olyan sokáig meditált, hogy lehet az, hogy nem érte el a Buddha-állapotot?
– Úgy, hogy nem vált Buddhává – válaszolta Szeidzsó.
Mumon hozzáfűzése:
Én érvényesnek tartom egy idegen megvalósítását, de megértését nem. Amikor egy tudatlan ember érti meg, az bölcs. Ha egy bölcs érti meg, az tudatlan.
Mumon verse
Inkább a szellemet szabadítsd fel, ne a testet!
Ha szellemed felszabadult, tested is szabad lesz.
Ha szabad a test is és a szellem is,
e világi erőkkel az istenek sem törődnek.
Jegyzetek:
➢ Kójó Szeidzsónak a szerzetesi neve volt Szeidzsó, a Kójó vezetéknevet lakóhelyéről kapta, mint ez gyakran szokás volt akkoriban zen mesterek esetében. Sajnos e kitűnő zen mesterről nem maradt fenn más, csak ez a történet, de ismerjük még Dharma leszármazási vonalát.
➢ Kalpa a világ két újrateremtődése közötti világkorszak. Évezredek szá-zaiból áll. A következő négy szakaszra szokták osztani: a kialakulás, a lé-tezés, az elmúlás és a nemlét szakaszaira.
[« tartalom ]
10. Szeizei végtelenül elhagyatott
Szeizei a következőket mondta Szózannak:
– Szeizei végtelenül elhagyatott. Nem gondolod, hogy támogatnod kellene?
– Szeizei! – szólította ekkor Szózan.
– Tessék! – válaszolt Szeizei.
– Három csésze bort megittál már, ráadásul a legfinomabb kínai borból, és még mindig azt állítod, hogy ajkaid nem nedvesek.
Mumon hozzáfűzése:
Szeizei visszavonultságot színlelt, de vajon mi volt az elgondolása? Szózannak azonban Buddha szemei voltak, átlátta ellenfele indítékait. Én pedig azt kérdezem tőled, vajon mikor itta meg a bort Szeizei?
Mumon verse
Szegénysége Hantané,
Szelleme mint Kóué.
Minden megélhetés nélkül,
Vetélkedik a leggazdagabbal.
Jegyzetek:
➢ Szeizeiről nagyon keveset tudunk, de ebből a történetből kiderül, hogy bizonyos szerzetesi képesség tisztán megvolt benne.
➢ Szózan (840–901) kimagasló zen mester volt, aki mesterének, Tózannak segített megalapítani a Szótó zen szektát. A szótó név is, a hagyomány szerint a két mester nevének összevonásából keletkezett: a szó szótag Szózan nevéből, a tó szótag Tózan nevéből.
➢ Hantan híres kínai tudós volt, akire egyszer a legmagasabb hivatali beosztást akarták rábízni. De ő elutasította a megbízást, és inkább beteg édesanyjánál maradt, hogy ápolja. A becsületes szegénységgel való elége-dettsége és gyermeki alázata tette ismertté.
➢ Kóu a kínai történelem egyik kimagasló hőse volt. Egy nagy hadsereg parancsnokaként a Han dinasztia (i.e. 206 – i.sz. 220) megalapításának vége felé harcolt. Az utolsót kivéve minden csatáját megnyerte. De ebben az utolsó csatában az ellenséges túlerő körülzárta. Ekkor bement a sátrába szeretett kedvesével, Guval együtt, mozdulatlanul ült, míg el nem érte a halál, és a következő később híressé vált dalt énekelte:
Az erő, mely hegyeket hivatott elmozdítani,
a szellem, mely a világot hivatott befogadni,
most egyszerre mindez megszűnik.
A lovam, Szui ugyan még életben van,
de veled drága Gu, mit fognak tenni?
[« tartalom ]
11. Dzsósú remetéket vizsgáztat
Dzsósú elment egy remete kunyhójához, és bekiáltott:
– Bent van a mester? Bent van a mester?A remete felemelte az öklét.
– Túlságosan sekély itt a víz, hogy lehorgonyozzak – mondotta Dzsósú, és továbbment.
Később odaért egy másik szerzetes kunyhójához, és itt is bekiáltott a kunyhóba:
– Bent van a mester? Bent van a mester?
A remete, mint a másik, felemelte az öklét.
– Szabadon adsz, és szabadon veszel, szabadon ölsz, és szabadon mentesz életeket – mondta Dzsósú, és mélyen meghajolt.
Mumon hozzáfűzése:
Mindkettő felemelte az öklét. Mégis miért fogadható el az egyik, és miért vetendő el a másik? Áruld el, mi nehéz ebben? Ha meg tudod adni a kulcsszót a probléma tisztázásához, meg fogod érteni, hogy nincs csont Dzsósú nyelvében. Egyeseket felsegít, de ugyanakkor leüt másokat telje-sen szabadon. De itt hívom fel a figyelmedet, a két remete is átlátott ám Dzsósún. Ha azt állítod, van valami, ami megkülönbözteti a két remetét, nincs szemed az értéshez. Ha azt állítod, nincs semmi, ami megkülönböz-tetné a kettőt, nincs szemed az értéshez.
Mumon verse
Hullócsillag a szem,
Villámfény a szellem.
Halált osztó penge,
És életet adó kard.
Jegyzetek:
➢ A zen tanítványok gyakran vonultak el kis remetekunyhókba, hogy zavartalanul tanulmányozhassák a zent egy távol eső helyen.
➢ Dzsósú (778–897) zen mester. Lásd az 1. kóan jegyzetét.
[« tartalom ]
12. Zuigan szólítja mesterét
Zuigan mester minden nap megszólította magát:
– Mester!
– Tessék! – felelt vissza magának.
– Légy éber! – szokta ezután mondani.
– Igen, uram.
– Ezentúl ne csalódj mások miatt! – szokta figyelmeztetni magát.
– Nem, nem fogok.
Mumon hozzáfűzése:
Öreg Zuigan megveszi, majd eladja magát. Kivisz egy jó csomó isten és ördög álarcot, kiteszi és játszik velük. Minek? Az egyik szól, a másik vá-laszol, az egyik éber, a másik figyelmezteti, hogy ne csalódjon. Ha ezek közül bármelyikhez is ragaszkodsz, téged ér a kudarc. Ha pedig utánozod Zuigant, csak a rókát játszod el.
Mumon verse
Ragaszkodván a tudatosság téves útjához
fel sem foghatják a tanítványok az igazságot.
Végtelen korokon át a születés és halál csíráját
igazi ősi önmagának nevezi a bolond.
Jegyzetek:
➢ Zuigan születésének és halálának időpontját nem is merjük. Gantónak volt a tanítványa, aki 887-ben halt meg hatvan éves korában, és tudjuk azt is, hogy Kaszannal (805–880) együtt tanult, valamivel fiatalabb kortársa lehetett nekik.
[« tartalom ]
13. Tokuszan viszi a tányérját
Egyik nap Tokuszan vette a tányérját, és indult lefelé az ebédlőbe. A folyosón talákozott Szeppóval, aki megkérdezte:
– Hová mész ezzel a tányérral? A gong még nem szólt, de a dob sem jelzett.
Tokuszan szó nélkül megfordult, és visszament a szobájába. Később Szeppó megemlítette a történteket Gantónak, aki megjegyezte:
– Tokuszan híres ugyan, de a végső szót mégsem ismeri.Mikor Tokuszan tudomására jutott ez a megjegyzés, elküldte kísérőjét Gantóért.
– Nem értesz egyet velem? – kérdezte tőle.
Gantó halkan ugyan, de beismerte. Tokuszan nem szólt többet, de másnap felment a szószékre, és lám, egészen más előadást tartott, mint máskor szokott. Gantó előrement, hangosan tapsolt és nevetett.
– Micsoda öröm! – mondta.
– A mi öregünk birtokolja a végső szót! Ez idő tájt senki ebben az országban nem tesz túl rajta.
Mumon hozzáfűzése:
Ami a végső szót illeti, úgy Gantóról, mint Tokuszanról elmondható, hogy még csak nem is álmodnak róla! Ha jobban megnézed a dolgot, láthatod, hogy olyanok ők, mint bábuk a polcon.
Mumon verse
Ha megérted az elsőt,
a végsőt is felfogod.
De az első és utolsó
nem ugyanaz a két szó.
Jegyzetek:
➢ Tokuszan (780–865) két évvel volt fiatalabb Dzsósúnál. Először a Gyémánt Szútra tanulmányozásával foglalkozott, kommentárokat írt hozzá. De mikor Rjútanhoz került, feladta a zennel való tudományos foglalkozást. Rjútan vezetése alatt érte el a megvilágosodást. Híres volt arról, hogy tanításkor botot is használt: „Harminc ütés, ha megszólalsz, harminc, ha nem.” Abban az időben szélsőséges tanítónak tartották, de idősebb korára lehiggadt, és érett bölcsességgel vezette tanítványait, amint ez a történet is mutatja.
➢ Szeppó (822–908) igen állhatatos és másokról gondoskodó ember volt. Nem töltötte idejét a zen irodalom tanulmányozásával, annál ér-tékesebbnek találta a konyhai szolgálatot, és nem bánta a nehéz fizikai munkát sem. Bár idősebb volt Gantónál, de a megvilágosodást később érte el.
➢ Gantó (828–887) okosságáról és éleslátásáról volt híres. Mikor mestere, Tokuszan meghalt, harminchét éves volt. Két évvel később Szeppóval és Kinzannal együtt elindultak, hogy meglátogassák Rinzait. Út közben érte őket Rinzai halálának híre. Ekkor úgy határoztak, hogy elválnak, és mindegyikük megy a maga útján. Közülük először Gantó jutott el önmaga megéléséhez. Sok szerzetest vonzott maga köré, majd később egy nagy templomnak lett a mestere.
Életét egy rabló oltotta ki, aki a templom fosztogatása közben talált rá. A szerzetesek már mind elmenekültek a templomból, csak egyedül Gantó maradt ott. Meditációban ült, mikor a rablógyilkos rátalált, de mielőtt meghalt volna, egy hatalmasat kiáltott. Hangja – a hagyomány szerint – tíz mérföldre elhallatszott. A kiáltást megérteni még századokkal később is nehéz feladat volt a szerzeteseknek. A problémát először Hakuin Zendzsi (1685–1768) oldotta meg megvilágosodásakor. Ő így kiáltott fel: „Ó, Gantó még ma is életben van! Erős és egészséges!”
[« tartalom ]
14. Nanszen kettévágja a macskát
Nanszen látta, hogy a kolostor keleti és a nyugati szárnyán lakó szerzetesek egy macskán veszekednek. Felkapta a macskát, és így szólt:
– Ha tudtok egy igaz választ adni, megmentitek a macskát. Ha nem, megölöm.
Senki sem tudott válaszolni, mire Nanszen kettévágta a macskát.
Este megjött Dzsósú, és Nanszen elmondta neki a történteket. Dzsósú levette a saruját, a fejére tette és kiment.
– Ha ott lettél volna, a macska megmenekül – jegyezte meg Nanszen.
Mumon hozzáfűzése:
Mondd meg nekem, mit akart Dzsósú mondani azzal, hogy a fejére tette a saruját? Ha meg tudod adni erre a kulcsszót, látod majd, hogy Nanszennek alapos oka volt végrehajtani az ítéletet. Ha nem tudod megadni, akkor meg nagy baj van!
Mumon verse
Ha Dzsósú ott lett volna,
Másképp történik itt minden.
Ha a kést elragadta volna,
Életéért könyörögne Nanszen.
Jegyzetek:
➢ Nanszen (748–834) zen mester a kínai zen történetének kimagasló egyénisége volt. Baszo zen mesternek volt a tanítványa. Szavai és tettei, melyek tele voltak eredetiséggel, nemcsak tanítványaira voltak mély hatással, de az egész zen szellemiségre is. Az ő tanítványa volt Dzsósú, aki maga is ezt a szellemiséget vitte tovább.
➢ Ezt a történetet a Kék Szikla Gyűjteményből is ismerjük, de ott két különálló történetként szerepel (63. és 64. történet).
[« tartalom ]
15. Tózan hatvan ütése
Tózan Ummonhoz jött tanulni.
– Honnan jössz? – kérdezte tőle Ummon.
– Szato faluból – válaszolta Tózan.
– És hol voltál a nyár folyamán? – kérdezett tovább Ummon.
– A Hódzu kolostorban, a tó déli részén.
– Mikor jöttél el onnan?
– A nyolcadik hó huszonötödik napján – válaszolt Tózan.
– Nos, én most megkíméllek hatvan ütéstől – zárta le a beszélgetést Ummon.
Másnap Tózan odament Ummonhoz és a következőket kérdezte:
– Tegnap azt mondtad, hogy megkímélsz hatvan ütéstől. Áruld el, könyörgök, hol hibáztam?
– Ó, te rizseszsák! – kiáltott Ummon. – Mi késztet arra, hogy vándorolj, hogy egyszer a folyó nyugati részére menj, egyszer a tó déli partjára?
Ebben a pillanatban Tózannak mély megvilágosodási élményben volt része.
Mumon hozzáfűzése:
Ha Ummon igazi zen ételeket adott volna, és arra bátorítja tanítványait, hogy aktív zen szellemet fejlesszenek ki, iskolája nem hanyatlott volna le, mint ahogy az történt. Tózannak az egész éjszakája ráment a halálos küzdelemre, beleveszett a helyes és a helytelen tengerébe. Tökéletes holtpontra jutott. Megvárta a hajnalt, majd újra elment Ummonhoz, de Ummon megint csak zen képeskönyvvé tette őt. Annak ellenére, hogy Tózan közvetlenül megvilágosodott, nem lehet őt valami ragyogónak mondani.
De megkérdezem tőled, megérdemelte-e Tózan a hatvan ütést vagy nem? Ha azt mondod, igen, elismered, hogy az egész világegyetemet ütni kellene. Ha azt mondod, nem, akkor Ummont vádolod, hogy hazudott. Ha pedig igazán érted majd a titkot, képes leszel a zen szellemét közvetlenül Tózan szájából kilehelni.
Mumon verse
Az oroszlánnak volt egy titka,
hogy kölykét felbosszantsa.
A kölyök lekuporodott, ugrott, majd előre csapott.
De másodszorra már sarokba lett szorítva.
Az első nyíl még gyenge volt,
de a második már mélyre hatolt.
Jegyzetek:
➢ Tózan Suso (910–990) az Észak-kínai Senszi tartományban született. Hatalmas távolságot utazott be, hogy a messze Délen, Kuantung közelében tanító Ummon zen mester kolostorában tanulhasson. A hagyomány szerint Ummon egyszer rákiáltott, hogy „Te rizses zsák!”, és ekkor világosodott meg. Így talán könnyebben érthetővé válik az ő „három font len” válaszának stílusa is. A kóan a Kék Szikla Gyűjteményben is szerepel, ott ez a 12. történet.
➢ Ummon (meghalt 949-ben) zen mester az öt nagy kínai zen iskola meg-alapítójának egyike. Néha furcsának tűnő, máskor erőteljes, meghökkentő és nyers tanítása minden időkben elismerést váltottak ki. Módszerét „piros zászló lobbanása” elnevezéssel illették, őt magát pedig császárnak nevezték. Ummon több mint negyven kimagasló zen tanítványt nevelt ki. Bár zen iskolája halála után kétszáz évvel kihalt, de szavai és hatalmas szelleme mind a mai napig inspirációt jelentenek a zen tanítványok számára.
[« tartalom ]
Ummon harangozása
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Ecsú háromszor szólítja tanítványát
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Tózan három font lenje
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
A közönséges tudat az Út
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Sógen hatalmas erejű embere
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Ummon szarbotja
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Kásjapa ledönti a zászlórudat
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Ne gondolj se jót, se rosszat
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Fukecu beszél és hallgat
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Kjózan álma
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Ketten feltekerik a sötétítőt
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Nem a tudat, nem a Buddha, nem a dolgok
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Rjútan elfújja a gyertyát
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
A tudat mozog
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Éppen ez a tudat a Buddha
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Dzsósú megvizsgál egy öregasszonyt
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Egy filozófus Buddhát kérdezi
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Nem tudat, nem Buddha
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
A józan ész nem az Út
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Szeidzsó lelke különvált
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Találkozás az Út emberével
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Dzsósú ciprusfája
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Egy bivaly áttöri a kerítést
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Eltévesztetted a szöveget
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Egy vizes kancsó felborul
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Bódhidharma megnyugtatja az elmét
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
A lány szamádhiban
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Suzan mesterbotja
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Basó vándorbotja
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Ki ő?
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Továbbjutás a pózna csúcsáról
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Toszocu három kapuja
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Kempó egyetlen útja
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Mumon utóirata
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Mumon zen intelmei
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Szódzsú versei Órjú három kapujához
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Mókjó utószava
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Amban negyvenkilencedik története
PASTE
Jegyzetek:
[« tartalom ]
Függelék
Zen mesterek és nevük átírásai
Amban: 安晩 jap. Amban, kín. An-wan
Ánanda: 阿難陀 jap. Ananda, kín. A-nan-t’o Basó Eiszei: 芭蕉慧清 jap. Bashō Eisei, kín. Pa-chiao Hui-ch’ing
Baszo Dóicu (709–788): 馬祖道 一 jap. Baso Dōitsu, kín. Ma-tsu Tao-i
Bódhidharma (kb.520): 達摩 jap. Daruma, kín. Ta-mo
Buddha: 佛 jap. Butsu, kín. Fu
Bukan: 豊干 jap. Bukan, kín. Feng-kanCsószecu Suszai: 張拙秀才 jap. Chōsetsu Shusai, kín. Chang-cho Hsiu-ts’ai
Daibai Hódzsó (752–839): 大梅法常 jap. Daibai Hōjō, kín. Ta-mei Fa-ch’ang
Dzsósú Dzsúsin (778–897): 趙州從諗 jap. Jōshū Jūshin, kín. Chao-chou Ts’ung-shen
Ecsú Nanjó (–775): 慧忠南陽 jap. Echū Nanyō, kín. Hui-chung Nan-yang
Eka Sinkó: 慧可 jap. Eka Shinkō, kín. Hui-k’o
Enó Szókei (638–713): 惠能 jap. Enō Sōkei, kín. Hui-neng
Fukecu (896–973): 風穴延沼 jap. Fuketsu, kín. Feng-hsüeh Yen-chao
Gantó (828–887): 巖頭 jap. Gantō, kín. Yen-t’ou
Gensa (Saszanró): 玄謝（謝三郞） jap. Gensha (Shasanrō), kín. Hsüan-sha (Sha-san-lang)
Gettan: 月庵 jap. Gettan, kín. Yüeh-anGoszo Hóen (–1104): 五祖法 （演vagy濱） jap. Goso Hōen, kín. Wu-tsu Fa-yen
Gutei Kinka: 倶胝余華 jap. Gutei Kinka, kín. Chü-ti Chin-hua
Hakuun Sutan (1045–1073): 白雲守端 jap. Hakuun Shutan, kín. Pai-yün Shou-tuan
Hjakudzsó Ekai (720–814): 百丈懷海 jap. Hyakujō Ekai, kín. Pai-chang Huai-hai
Hógen Bunkei (885–958): 法眼文益 jap. Hōgen Bunkei, kín. Fa-yen Wen-i
Iszan Reijú (771–853): 溈山霊祐 jap. Isan Reiyū, kín. Kuei-shan Ling-yu
Jógi Hóe: 楊岐 jap. Yōgi Hōe, kín. Yang-ch’i Fang-huiKempó: 乾峯 jap. Kempō, kín. Ch’ien-feng
Kjógen Csikan: 香嚴智閑 jap. Kyōgen Chikan, kín. Hsiang-yen Chi-hsien
Kjózan Edzsaku (812–890): 仰山慧寂 jap. Kyōzan Ejaku, kín. Yang-shan Hui-chi
Kójó Szeidzsó: 興陽讓? jap. Kōyō Seijō, kín. Hsing-yang Ching-jang
Mahákásjapa: 大迦葉 jap. Kashō, kín. Ta-ying-yeh
Mókjó (Muan Kodzsi): 孟拱 jap. Mōkyō (Muan Koji), kín. Meng-kung
Mumon Ekai: 無門慧開 jap. Mumon Ekai, kín. Wu-men Hui-k’ai
Murjó Szódzsu: 無量宗壽 jap. Muryō Sōju, kín. Wu-liang Tsung-shou
Nanszen Fugan (748–834): 南泉普願 jap. Nansen Fugan, kín. Nan-ch’üan P’u-yüan
Óbai Gunin: 黄梅?? jap. Obai Gunin, kín. Huang-mei Hung-yen
Óbaku Kiun (–850): 黄蘗希運 jap. Obaku Kiun, kín. Huang-po Hsi-yün
Órjú Enan (1002–1069): 黄龍?? jap. Oryū Enan, kín. Huang-lung Hui-nan
Rjútan Sósin (kb.850): 龍潭崇信 jap. Ryūtan Sōshin, kín. Lung-t’an Ch’ung-hsin
Sákjamuni: 釋迦牟尼 jap. Shakamuni, kín. Shih-chia-mou-ni
Sisin Zendzsi: 死心拈云 jap. Shishin Zenji, kín. Szu-hsin
Sógen (1132–1202): 松源 jap. Shōgen, kín. Sung-yüan
Suzan: 首山 jap. Shuzan, kín. Shou-shanSzeizei: 清税 jap. Seizei, kín. Ch’ing-shui
Szekiszó Szoen (986–1039): 石霜楚圓 jap. Sekisō Soen, kín. Shih-shuang Ch’u-yüan
Szeppó Gizon (822–908): 雪峰義存 jap. Seppō Gizon, kín. Hsüeh-feng I-ts’un
Szószan: 儈璨 jap. Sōsan, kín. Seng-ts’an
Szózan Hondzsaku (840–901): 曹山本寂 jap. Sōzan Honjaku, kín. Ts’ao-shan Pen-chi
Tenrjú: 天龍 jap. Tenryū, kín. T’ien-lung
Tokuszan Zenin (780–865): 徳山禅院 jap. Tokusan Zenin, kín. Te-shan Chan-yüan
Toszocu Ecu (1044–1091): 兜率悦 jap. Tosotsu Etsu, kín. Tou-shuai Yüeh
Tózan Suso (910–990): 洞山守初 jap. Tōzan Shusho, kín. Tung-shan Shou-ch’u
Ummon Bunen (864–949): 雲門文偃 jap. Ummon Bunen, kín. Yün-men Wen-yen
Vakuan (1108–1179): 或庵 jap. Wakuan, kín. Huo-anZuigan: 瑞巖彦? jap. Zuigan, kín. Shui-yen
[« tartalom ]
Név és tárgymutató
A hivatkozások a kóanok sorszámára utalnak.
- A Nincs Kapu → előszó, 1, 14, 15, 20, 36, utószó
- ajkak és a nyelv zen → 7
- Amban → függelék 4
- Ánanda → 22, 32
- Avatamszaka szútra → 26
- Basó → 44
- Basó-hegy → 44
- Baszo → 13, 30, 33
- Bódhidharma → előszó, 4, 5, 23, 37, 41, függelék 3
- Brahman ég → 42
- Buddha → 32 lásd: Sákjamuni
- Buddha állapot → 9
- Buddha-természet → 1, 40
- Bukan → függelék 4
- Csakravala vashegy → függelék 1
- Csengtu város → 28, 36
- Csósza Keisin → 46
- Csószecu → 39
- Csú → 17 lásd: Ecsú
- Csú Kokusi → 17 lásd: Ecsú
- Daibai → 30
- Dharaní szövegek → 3
- Dharma Közvetítésének Pecsétje → 17
- Dharma közvetítője → beadvány
- Dharma Lámpása → 17 lásd: Lámpás Átadása
- Dharma Pecsétje → 23, 30
- Dógo → függelék 2
- Dzsí császárnő → beadvány
- Dzsidzó → 26
- Dzsósú → 1, 7, 11, 13, 14, 19, 31, 35, 37, 46
- Ecsó → 26
- Ecsú → 17 lásd: Nemzet Tanítója
- Einei templom → 41
- Eka → 41
- Ekai → lásd: Mumon Ekai
- Engo → 4, 25, 35
- Enó → előszó, 17, 23
- enszó → függelék 1
- Feljegyzések Nyugati Országokról → 36
- Fukecu → 24, 43, 44
- Funjó Dzensó → 46
- Gangesz-folyó → 42
- Gantó → 12, 13
- Gautama → 6 lásd: Sákjamuni
- Gecurin Sikan → beadvány
- Gendzsó → 36
- Gensa → 41, utóirat
- Gettan → 8
- Gogoku → 4
- Goszo Hóen → 35, 36, 38, 45, 46
- Goszo-hegy → 45
- Gridhrakúta-hegy → 6, 22
- Gutei → 3
- Gyémánt Szútra → 13, 23, 28
- Hakugai-hegy → 17
- Hakuin Zendzsi → 13
- Hakuun Sutan → 35, utóirat
- Han dinasztia → 10
- Harmadik Pátriárka → függlelék 4
- harmincharmadik ég → 48
- három birodalom → 38
- hat eredet → 39, 41
- Hatodik Pátriárka → 17, 23, 29 lásd: Enó
- hatrétű világ → 1
- Hét Buddha → 42
- hínajána buddhizmus → 41, 47
- Hjakudzsó → 2, 5, 40
- Hódzu kolostor → 15
- Hóen → lásd: Goszo
- Hógen → 26
- Hóhó Kokuban → 47
- Hóinju templom → beadvány
- Igjó szekta → 25
- Illatos óceán → 20
- Iszan Reijú → 5, 25, 40
- Jógi → utóirat, függelék 2
- Jangce-folyó → 28, 35
- kalpa (korszak) → 9, 41
- Kanakamuni Buddha → 2, 42
- Kannu hadvezér → 1
- kansikecu → 21 lásd: szarbot
- karma → függelék 1
- Kásjapa → 22 lásd: Mahákásjapa
- Kásjapa Buddha → 2, 42
- Kasszan → 12
- Kaszan-hegy → 3
- Keicsú → 8
- Kék Szikla Feljegyzések → 4, 14, 18, 23, 25, 26, 32, 35
- Keleti-tenger pontyja → 48
- Kempó → 48
- Kétszer-három keleti → előszó
- Kinzan → 13
- Kjógen → 5, 40
- Kjórei isten → 3
- Kjózan → 25, 40
- Kójó Szeidzsó → 9, 44
- Kokusi, a Nemzet Tanítója → 17
- Konfuciusz → 24
- Kou → 10
- Kuangtung város → 15, 23
- Krakuccsandra Buddha → 2, 42
- Lámpás Átadása → 22
- Lojang város → 41
- Lojangi buddhista templom története → 41
- Lótusz Szútra → 43
- mahájána buddhizmus → 25, 41, 47
- Maidó Szósin → 39
- Mahákásjapa → 6, 22
- Maitréja Buddha → 5, 25, 37, 45
- Mandzsusrí → 31, 42
- Második Pátriárka → 41 lásd: Eka
- Mindenki Által Tisztelt → 22, 32, 42
- Mjó szerzetes → 23
- Mokusó → függelék 1
- Mókjó → függelék 3
- Mómjó bódhiszattva → 42
- Muan Kodzsi → függelék 3
- Mumon Ekai → beadvány, előszó, 8, 20, 28, utószó, függelék 2, függelék 4
- Mumonkan gyűjtemény → előszó
- Náda herceg → függelék 2
- Nagja sárkány → 42
- Nanhai város → 23
- Nanszen → 14, 19, 27, 34, 46
- Nantó → 44
- négy állítás → 25
- negyedik djána ég → 20
- négyféle szeretet → 38
- négyféle létezés → 1
- Négyszer-hét nyugati → előszó
- Nemzet Tanítója → 17, 25, 26 lásd: Ecsú
- Nenhokke → lásd: Suzan
- nirvána → 3, 5, 39, 48, utóirat
- Nincs-kóan → beadvány, 1
- Óbai → 23
- Óbaku Kiun → 2, 3
- Ócsú → 35
- Órjú Enan → függelék 2
- Órjú szekta → 35, függelék 2
- Ósin → 17, 25
- Ötödik Pátriárka → 23 lásd: Óbai
- Rádzsagaha város → 6
- Reisú város → 28
- Rinzai → 13, 15, 20, 24, 43, utóirat
- Risó császár → beadvány
- Rjúsó templom → előszó
- Rjútan → 13, 28
- Sákjamuni Buddha → 2, 5, 22, 23, 27, 32, 37, 42, 45, előszó, függelék 4
- Sakra Dévánám Indra istenség → 48
- Sanszi tartomány → 31
- Sárga-folyó → 3
- Saszanro → 41 lásd: Gensa
- Senszi tartomány → 15
- Simei-hegy → 30
- Sinkó → lásd: Ekasippei (mesterbot) → 43
- Sisin Zendzsi → 39
- Sógen → 20
- Sórin templom → 41
- Sótei korszak → beadvány, előszó, utóirat
- Suzan → 43, 46
- szamádhi → 1, 21, 24, 42
- Szamantabhadra → 42
- szangha → 38
- szanszára → 39
- Szaptakótibuddhamátra Dharaní → 3
- Szecsuan tartomány → 28, 36
- Szeizei → 10Szeidzso → 35
- Szeidzsó → 9, 44 lásd: Kójó Szeidzsó
- Szerirjó kolostor → 26
- Szekiszó Keiso → 39
- Szekiszó Szoen → 46
- Szeppó → 13
- Szikhin Buddha → 2, 42
- Szódzsu → függelék 2
- Szótó szekta → 10, 15, 35, 48
- Szószan → függelék 4
- Szózan → 10
- Szu-hegy → 41
- Szuméru-hegy → beadvány, 20
- Taiji-hegy → 40
- Taiju-hegy → 23
- Taiszan-hegy → 31
- Tendai szekta → 24
- Tennó Dógo → 28
- Tennó templom → 28
- Tenrjú → 3
- Tiszta Tudatosság Iskola → 26, 36
- Tökéletes Értés Bölcsességének Buddhája → 9
- Tokuszan → 13, 28, 31
- Toszocu Ecu → 47
- Tózan-hegy → 45 lásd: Goszo-hegy
- Tózan Rjókei → 15, 48
- Tózan Suso → 15, 18
- Tungting-tó → 28
- Ummon → 15, 16, 18, 21, 39, 41, 44, 48
- Ungan → függelék 2
- Vakuan → 4
- Vei királyság → 41
- Vipasjin Buddha → 2, 22, 42
- Visvabhú Buddha → 2, 42
- Zuigan → 12
[« tartalom ]
Irodalomjegyzék
Garma C. C. Chang: The Practice of Zen, Harper and Row, New York, 1970.
Zenkei Shibayama: Zen Comments on the Mumonkan, Harper & Row, Publishers, San Francisco, 1974.
Zen Flesh, Zen Bones, compiled by Paul Reps, Penguin Books Ltd, 1975.
Two Zen Classics, Munonkan and Hekiganroku, translated by Katsuki Sekida, edited by A. V. Grimstone, Weatherhill, New York and Tokyo, 1977.
The Sound of the One Hand, translated by Yoel Hoffmann, Sheldon Press, London, 1977.
D. T. Suzuki: Essays in Zen Buddhism, series I.–III., Rider and Company, London, 1977.
Ernest Wood: Zen Dictionary, Penguin Books Ltd, 1977.Awakawa: Zen Painting, Kodansha International Ltd., Tokyo, 1977.
Edward Kidder: Ancient Japan, Elsevier-Phaidon, Oxford, 1977.
R. H. Blyth: Zen and Zen Classics, Vol. I.–IV., The Hokusiedo Press, Tokyo, 1978.
Seiroku Noma: The Arts of Japan, Kodansha International Ltd., Tokyo, 1978.
Freydank, Reineke, Schetelich, Thilo: Der Alta Orient in Stichworten, Koeler Und Amelang, Leipzig, 1978.
Anne Bancroft: Zen, Direct Pointing to Reality, Thames and Hudson, London, 1979.
New Larusse Encyclopedia of Mythology, Hamlyn, London, 1979.
R. H. Blyth: Haiku, Vol. I., The Hokuseido Press, Tokyo, 1981.
Heinrich Dumoulin: Zen Buddhism: A History, Vol. 1. India and China, Macmillan Publishing Company, New York, 1988.
The Whole World Is A Single Flower, edited by Jane McLaughlin and Paul Muenzen, Charles E. Tuttle Comapny, Inc. Boston. 1992.
Hemuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat, Budapest. 1975.
Miklós Pál: A Zen és a Művészet, Magvető Kiadó, Budapest, 1978.
Mumon Ekai: A nincs kapu – A zen buddhizmus klasszikus kóangyűj-teménye; fordította Dobosy Antal, Buddhista Misszió, 1983.
Kapujanincs átjáró, Kínai csan-buddhista példázatok; fordította Miklós Pál, Helikon Kiadó, 1987.
Terebess Gábor: Folyik a híd, Zen/csan buddhista anekdótakincs, Officina Nova, Budapest, 1990.
Egyetlen szál virág az egész világ, 365 buddhista, keresztény, taoista és zen páldázat és kóan; fordította Szigeti György, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, Budapest, 1997.
Zen bölcsességek, történetek; fordította Tokaji Zsolt, Szukits Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Dobosy Antal: Zen szöveggyűjtemény, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jegyzete, Budapest, 2005.
[« tartalom ]
A kínai szöveg
禪宗無門關
宋 宗紹 編
說道無門。盡大地人得入。說道有門。無阿師分。第一強添幾箇注
腳。大似笠上頂笠。硬要習翁贊揚。又是乾竹絞汁。著得這些哮
本。不消習翁一擲。一擲莫教一滴落江湖。千里烏騅追不得。
紹定改元七月晦。習菴陳寫。
紹定二年正月初五日。恭遇天基聖節。臣僧慧開。預於元年十二月
初五日。印行拈提佛祖機緣四十八則。祝延今上皇帝聖躬萬歲萬歲
萬萬歲。皇帝陛下。恭願聖明齊日月。叡算等乾坤。八方歌有道之
君。四海樂無為之化。慈懿皇后功德報因佑慈禪寺前住持傳法臣僧
慧開謹言。
禪宗無門關
佛語心為宗。無門為法門。既是無門。且作麼生透。豈不見道。從
門入者。不是家珍。從緣得者。始終成壞。恁麼說話。大似無風起
浪好肉剜瘡。何況滯言句。覓解會。掉棒打月。隔靴爬痒。有甚交
涉。慧開紹定戊子夏。首眾于東嘉龍翔。因衲子請益。遂將古人公
案。作敲門瓦子。隨機引導學者。竟爾抄錄。不覺成集。初不以前
後敘列。共成四十八則。通曰無門關。若是箇漢不顧危亡。單刀
直入。八臂那吒攔他不住。縱使西天四七。東土二三。只得望風乞
命。設或躊躇。也似隔窗看馬騎。貶得眼來。早已蹉過。
【頌曰】 大道無門 千差有路 透得此關 乾坤獨步
佛祖機緣 四十八則
目錄
一 趙州狗子 二 百丈野狐 三 俱胝豎指
四 胡子無鬚 五 香嚴上樹 六 世尊拈花
七 趙州洗缽 八 奚仲造車 九 大通智勝
十 清稅孤貧 十一 州勘庵主 十二 巖喚主人
szerkesztés alatt... hamarosan folytatom.
[« tartalom ]
