Január 3. - Az első magyarországi szívátültetés (1992)
Budapest, 1992. január 3. – Több éves felkészülés után Szabó Zoltán professzor sikeresen végrehajtja az első magyar szívtranszplantációt.
Kedvező rövid és hosszú távú eredményei miatt a szaruhártya, a vese és a máj átültetése után a negyedik leggyakrabban végzett szervátültetés. Az utóbbi harminc évben világszerte körül-belül százezer szívtranszplantációt végeztek el – jelenleg évente csak ötezer donor szívével lehet számolni.
Forrás: MTI / Balogh P. László
A világ első szívátültetését mindössze 24 évvel és épp egy hónappal, 1967. december 3-án végezték el a dél-afrikai Fokvárosban. A sikeres műtétet Christian Barnard doktor végezte el: egy közlekedési balesetben elhunyt, 27 éves nő szívét egy 53 éves férfi, Louis Washkansky mellkasába helyezte. A beteg a beavatkozás utáni 18 napot élte csak túl, azonban a siker már a következő egy évben száznál is több próbálkozást generált.
A kezdeti lelkesedés azonban néhány év után megtört, mivel az átültetések eredményessége messze elmaradt a várakozásoktól – hiányzott ugyanis az immunrendszer hatékony elnyomása, hogy a szervezet ne támadja meg a kapott szervet. Ezen a Cyclosporin változtatott, aminek immunszupresszív hatását 1972. január 31-én fedezték fel.
Itthon Szabó Zoltán professzor és munkacsoportja már 1987-ben elkezdett készülni a műtétre: a technika tanulmányozása mellett holttesteken is gyakoroltak. A professzor szerint az egész eljárás során az óramű pontosságú csapatmunka elengedhetetlen, hiszen a donor halála után négy óra marad a szív kioperálására, a helyszínre szállításra, közben a vércsoport mellett számos jellemző megállapítására, és a fogadó páciens megfelelő előkészítésére.
Forrás: MTI / Balogh P. László
A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján 1992. január 3-án délután négytől este tizenegyig műtöttek. A páciens, Schwartz Sándor elmondása szerint az altatás előtti utolsó pillanatban még egyszer eszébe jutott, hogy Szabó professzor azzal bíztatta, 97%-os esélye van. Eldöntötte, hogy nem ő lesz a három százalék.
Ez az elhatározás olyan erősnek bizonyult, hogy – bár a mai napig tucatnyi gyógyszert kell szednie – a műtétnek köszönhetően Sándor még ma is él és jó egészségnek örvend. Sőt, épp a beavatkozásnak „köszönheti” feleségét és két gyermekét, ugyanis nejével épp a kórházban ismerkedett meg. A transzplantáció azonban máshogy is befolyásolta az életét: „Nem tudom, megváltozik-e az ember, s felveszi-e a donor tulajdonságait, mindenesetre régen rengeteget olvastam, a műtét óta viszont inkább a sportok felé mozdultam, focizni szeretek leginkább.”
Alig két héttel az első után sor került a második, ugyancsak sikeres beültetésre is, amit már Bodor Elek professzor végzett el. 1992. január 3-a óta összesen 205 szívátültetés történt Magyarországon, amiből 190-et épp a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáin végeztek – ezek közül ötnél a szív mellett veseátültetésre is sor került. Három beteg pedig ismételt szívátültetésben is részesült. Ezen a klinikán ültették be 2008. február 15-én az első hazai műszívet is – az ilyen eszközök fejlesztésében is élen jár egyébként a hazai orvostudomány.
Magyarország 2012-ben csatlakozik az európai transzplantációs szövetséghez, az →Eurotransplanthoz. Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy azok a sürgős transzplantációra váró betegek, akik magyar szívtranszplantációs centrumban fekszenek, külföldről is kaphatnak szívet beültetésre, ami nagyobb esélyt ad az életet jelentő szívátültetés mielőbbi elvégzésére.
Washington-Juneau, január 3. – Az Amerikai Egyesült Államok 49. államává avanzsál a területileg különálló Alaszka.
Az állam és a terület neve (Alyeska) az aleut szóból származik, melynek jelentése „nagy ország”, „nagy föld” vagy „szárazföld”.
Alaszkát 1741-ben az eredetileg dán nemzetiségű orosz tengerészkapitány, Vitus Beringfedezte fel, az Ázsiát Amerikával elválasztó szorossal együtt (ez ma a nevét viseli). Orosz-Amerikának keresztelték el, és az orosz cár fennhatósága alá került.
Egyes geológusok szerint több ezer évvel ezelőtt a két kontinensre még gyalog is át lehetett kelni, így a Szibériában, Közép-Ázsiában és az észak-amerikai kontinensen meglévő népcsoportok rokonsága idáig vezethető vissza.
Az oroszok elsősorban a szőrmekereskedés miatt örültek a területnek, de ez – a magas szállítási költségek miatt – nem volt nyereséges. A betelepítés sem járt sikerrel.
Az amerikaiak 1859-ben tettek először ajánlatot a terület megvásárlására, de akkor még kikosarazták őket. 1865-ben befejeződött az amerikai polgárháború, két év múlva pedig Oroszország már rábólintott az USA ajánlatára. 1867. március 30-án kötötték meg a szerződést, melynek értelmében az USA 7 millió 200 ezer dollárt fizetett Alaszkáért. Október 18-án Sitkában (korábban Arhangelszk), az orosz közigazgatási központban vonták fel az amerikai zászlót – ez a nap az Alaska Day az USA-ban.
Érdekes, hogy itt tört ki a történelem legnagyobb aranyláza 1896-97-ben. Ennek hatására több település is alakult, és átalakult, bővült.
Anchorage, Alaszka, turisztikai csalogató videó
1958. július 7-én tartottak népszavazást a területen, ahol a lakosok arról döntöttek, vegyék fel Alaszkát a szövetségi államok közé. Novemberben megválasztották a kormányzót, két szenátort és egy kongresszusi képviselőt.
Az amerikaiak sem lelkendeztek feltétlenül a területért, egészen az 1960-as évekig, amikor nyersanyaglelőhelyeket fedeztek fel. A világháborúk idején és után (a hidegháborúban) azért vált kulcsterületté, mert a két szuperhatalom itt közvetlenül érintkezik egymással a Bering-szoroson keresztül.
Alaszka területe: 1 717 854 négyzetkilométer, melyből 13,77 százalék víz. Népessége 2003-ban 626 932 fő volt, ez 0,42 fő/négyzetkilométeres népsűrűséget jelent.
A területét tekintve a legnagyobb amerikai állam, népességét tekintve viszont csak a 48. Legmagasabb pontja a Mount McKinley, amely 6194 méter. Fővárosa Juneau, legnagyobb városa Anchorage.
Alaszkát 49. tagállamként 1959. január 3-án vették fel az Amerikai Egyesült Államok uniójába. A terület jelenlegi kormányzója Sarah Palin.
Alaszka jelképei tartozik: a nefelejcs, a hófajd, a jávorszarvas, a grönlandi bálna, a szitakötő, a sitkafenyő, a jáde kő, a királylazac. Jelmondata: Északra, a jövő felé.
1961 – Az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával
1990 – Az amerikaiak letartóztatják a pápai nunciatúrára menekült panamai diktátort, Manuel Noriegát
1993 – George Bush amerikai elnök és Boris Yeltsin orosz elnök aláírják a második atomfegyver leszerelési egyezményt (Strategic Arms Reduction Treaty II)
