Russel Webb
A Páli Kánon Művei
- An analysis of the Pali Canon -
(fordította Farkas László)
1994.
Előszó
Jelen mű, a Páli Kánon könyveit kívánja felsorolni,
annak hagyományos felosztásában és sorrendjében. Az egyes könyvekről,
címük felsorolásán túl, egy-két mondatos tartalmi leírást is közöl.
Ezen felül, betűrendes indexet és bibliográfiát is talál hozzá az olvasó.
A mű célja az, hogy a buddhizmussal foglalkozóknak
segítséget nyújtson a hínajána buddhizmus szentirataiban való eligazodáshoz.
A fordítás az eredeti mű első két fejezetét tartalmazza,
annak harmadik, utolsó fejezetét azonban, amely az angol nyelvű fordításokról
készült bibliográfia, elhagytam.
Farkas László
TARTALOMJEGYZÉK
I. A páli kánon művei
A.) VINAJA PITAKA
- A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye
I. Szutta Vibhanga - A vezérfonalak elemzése
(a) Mahá-vibhanga
A nagy elemzés (Bhikkhu-vibhanga A szerzetesfivérek kötelezettségeinek elemzése)
(b) Bhikkhuní-vibhanga
A szerzetesnővérek kötelezettségeinek elemzése
II. Khandaka - Rendtartás
(a) Mahávagga - A nagy rész
(b) Csullavagga - A kis rész
III. Parivára - Függelék
B.) SZUTTA PITAKA -
Buddha Tanításainak Gyűjteménye
I. A páli kánon művei
A páli kánon, másnéven a Tipitaka, avagy a "Tanítás
Három Kosara", a következő részekre tagolható:
A. Vinaja Pitaka - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye
B. Szutta Pitaka - Buddha Tanításainak Gyűjteménye
C. Abhidhamma Pitaka - Filozófíai Értekezések Gyűjteménye
[« tartalom ]
A. VINAJA PITAKA
- A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye -
A Tipitaka három nagy része közül az első a szerzetesek
(bhikkhuk) és apácák (bhikkhuník) fegyelmi szabályzatát tárgyalja.
A gyűjtemény három művet foglal magába, úgymint a
Szutta Vibhanga-t, a Khandaka-kat, és a Parivára-t.
Az első a szerzetesekre és apácákra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A második mű egy hosszabb és egy rövidebb írásból tevődik össze, míg
a harmadik utólagos hozzátétel, egyfajta, függelékként a Vinaja összegzésére
szolgál.
[« tartalom ]
I. Szutta Vibhanga
A szerzetesek 227 szabályát foglalja magába, nyolc
osztályba sorolva azokat. (Tulajdonképpen a Pátimókkha szavankénti kommentárjául
szolgál. Bár a Pátimókkha az egyik legősibb mű, mégsem önállóan szerepel
a kánonban, hanem a Szutta Vibhanga-n belül, annak részeként.) A nyolc
osztály a következő:
1) Párádzsika - A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy
szabály.
2) Szanghádiszészá - A rendi gyűlésen megvitatandó vétségekre
vonatkozó tizenhárom szabály.
3) Anijatá - A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.
4) Nisszaggijá Pácsittijá - Elkobzással járó, megvallandó
vétségekre vonatkozó harminc szabály.
5) Pácsittijá - A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét
szabály.
6) Pátidészanijá - A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy
szabály.
7) Székhijá - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.
8) Adhikaranaszamathá - Az ügyek elrendezésére vonatkozó
hét szabály.
Ezután egy másik mű következik, amely az előbbiekhez hasonló szabályokat
tartalmaz, az apácákra vonatkozóan.
[« tartalom ]
II. Khandaka
Két részre, a Mahávaggára és a Csullavaggára oszlik:
(a) Mahávagga:
1) A Rendbe való felvétel szabályai.
2) Az Upószatha ünnepség és a Pátimókkha elmondása.
3) Szállás az esős időszak (vasszá) idején.
4) A visszavonultságot lezáró ceremónia (paváraná).
5) Ruházatra és felszerelési tárgyakra vonatkozó szabályok.
6) Gyógyszer és élelmiszer.
7) Az öltözettel kapcsolatos ügyek évenkénti elrendezése.
8) A beteg szerzetesekre, alvásra és ruhaanyagokkal kapcsolatos teendőkre
vonatkozó szabályok.
9) A rendi gyűlések végrehajtása.
10) A Rendben történő szakadások esetén tartandó összejövetelek.
(b) Csullavagga:
1) A rendi gyűlés elé kerülő vétségek elrendezésének szabályai.
2) A szerzetes próbaidő alá helyezésének folyamata.
3) Teendők a szerzetes többszörös vétsége esetén.
4) A rend hivatalos ügyeinek elrendezésére vonatkozó szabályok.
5) Fürdésre, öltözetre, vonatkozó vegyes szabályok.
6) Lakhelyek, bútorok, szállások.
7) Szakadások a közösségben.
8) A szerzetesi fokozatok osztályai; a tanítók és növendékek kötelességei.
9) Kizárás a Pátimókkhából.
10) Az apácák felavatása és oktatása.
11) A rádzsagahai első zsinat története.
12) A veszálíbeli második zsinat története.
[« tartalom ]
III. Parivára
A Vinaja szabályainak összegzése és rendszerezése. Egyfajta katekizmus
mind a tanítás, mind a vizsgáztatás céljára.
[« tartalom ]
B. SZUTTA PITAKA
- Buddha Tanításainak Gyűjteménye -
A Szutta Pitaka, a Tipitaka második nagy gyűjteménye öt részt, illetőleg
öt csoportot tartalmaz:
I. Dígha Nikája - Hosszú beszédek gyűjteménye.
II. Maddzshima Nikája - Közepes hosszúságú beszédek gyűjteménye.
III. Szamjutta Nikája - Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye.
IV. Anguttara Nikája - Sorrendbe foglalt beszédek gyűjteménye.
V. Khuddaka Nikája - Rövidebb darabok gyűjteménye.
[« tartalom ]
I. Dígha Nikája
A hosszú beszédek gyűjteménye három Vaggára, azaz fejezetre
tagolódik:
1. Szílakkhandha Vagga
1) Brahmadzsála Szutta [1]: Brahma hálója, avagy
a tökéletes háló, melyben a kor tanítóinak a világról és az énről vallott
hatvankét eretnek nézete kerül felsorolásra.
2) Számannyaphala Szutta [2]: A lemondó élet gyümölcsei.
Buddha kifejti Adzsatászattu királynak a rendhez csatlakozás és a világi
életről lemondás előnyeit.
3) Ambattha Szutta [3]: A származásból fakadó gőg
és annak hiábavalósága; párbeszéd Amabatthával a varnákról. Utalásokat
tartalmaz Ókkáka király legendájára, aki a hagyomány szerint a Szákja
nemzetség megalapítója.
4) Szónadanda Szutta [4]: Párbeszéd Szónadanda pappal
az igaz pap jellemvonásairól.
5) Kútadanta Szutta [5]: Párbeszéd Kútadanta pappal
az állatáldozatok helytelenségéről.
6) Maháli Szutta [6]: Párbeszéd Mahálival az isteni
látásról és hallásról, és a teljes megvilágosodás eléréséről.
7) Dzsálija Szutta [7]: Az élet-elv természetének
egybevetése a testtel.
8) Kasszapaszíhanáda Szutta [8]: Párbeszéd Kassapával,
a meztelen aszkétával az önsanyargatás hiábavalóságáról.
9) Pótthapáda Szutta [9]: Párbeszéd Patthapádával
a lélek természetéről. Buddha a megvilágosodás szempontjából lényegtelen,
és az annak elérését akadályozó kérdésfelvetésről beszél.
10) Szubha Szutta [10]: Ánanda tanítása a magaviseletről,
összpontosításról és bölcsességről.
11) Kévaddha Szutta [11]: Buddha megtíltja egy szerzetesnek,
hogy csodát hajtson végre. Történet a szerzetesről, aki felkereste az
isteneket, hogy kérdéseire tőlük kapjon választ.
12) Lóhiccsa Szutta [12]: Párbeszéd Lóhiccsa pappal
a tanítás erkölcstanáról.
13) Téviddzsa Szutta [13]: A Védák ismeretének hiábavalóságáról,
ha azt arra használjuk, hogy Brahma könyörületességét vívjuk ki általa.
[« tartalom ]
2. Mahá Vagga
14) Mahápadána Szutta [14]: Gótama Buddhának és az
őt megelőző öt Buddhának mitikus története. Elbeszéles Vipasszi Buddháról,
annak Tuszita mennyekből való alászállásától küldetésének kezdetéig.
15) Mahánidána Szutta [15]: A függő keletkezés és
a lélekre vonatkozó elméletek.
16) Maháparinibbána Szutta [16]: Nagy elbeszélés
a Tathágata Parinibbánába távozásáról.
17) Mahászudasszana Szutta [17]: A dicsőséges Szudasszana
nagy-királynak, Buddha egy előző megtestesülésének története, melyet
Buddha halálos ágyán mesél el.
18) Dzsanavaszabha Szutta [18]: Buddha elmeséli Dzsanavaszabha
démon történetét Nádika lakóinak.
19) Mahágóvinda Szutta [19]: A mennyei zenész, Panycsasikha
elmeséli Mahágóvinda történetét Buddhának, aki kijelenti, hogy ő maga
volt Mahágóvinda.
20) Mahászamaja Szutta [20]: Az istenek Tiszta Földjéről
és szellemi fejlődésükről.
21) Szakkapanyha Szutta [21]: Szakka, az istenek
ura meglátogatja Buddhát, akitől megtanulja, hogy minden aminek kezdete
van, alá van vetve a megszűnésnek is.
22) Mahászatipathána Szutta [22]: Beszéd az Éberség Alapjairól, a testről, az érzékelésről, a gondolatokról és az elme állapotáról. Magyarázatok a Négy Nemes Igazsághoz.
23) Pájászi Szutta [23]: Kumárakassapa megtéríti Pájászit az eretnek gondolattól, miszerint nincs elkövetkezendő élet, és a tetteknek nincs visszahatásuk.
[« tartalom ]
3. Pátika Vagga
24) Pátika Szutta [24]: Történet a tanítványról, aki más tanítókat követ, mivel a Buddha nem tesz csodákat és a dolgok eredet-tanát hirdeti.
25) Udumbarikaszíhanáda Szutta [25]: Buddha beszéde az aszkézisről Nigródha aszkétához.
26) Csakkavattiszíhanáda Szutta [26]: Történet a mindenség királyáról, az erkölcsök megromlásáról és annak helyreállításáról, Méttéjja, az Eljövendő Buddha érkezéséről.
27) Aggannya Szutta [27]: Beszéd a varnákról. A dolgok eredetének ismertetése, a négy varna eredetéig.
28) Szampaszádaníja Szutta [28]: Buddha és Száriputta párbeszéde, melyben Száriputta fejti ki a Buddha tanítását, és kijelenti a Buddhában való hitét.
29) Pászádika Szutta [29]: Az örömteli párbeszéd. Buddha beszéde a tökéletes és a tökéletlen tanítóról.
30) Lakkhana Szutta [30]: A Kiváló Ember harminckét ismertetőjegye.
31) Szigálóváda Szutta [31]: Szigala beszéde a családos ember, az emberek hat rendeje felé tanúsítandó kötelességeiről.
32) Átánátija Szutta [32]: A négy nagy király, és a gonosz elleni védő varázslatuk.
33) Szangíti Szutta [33]: Száriputta – tíz csoportra osztva – lefekteti a tanítás alapjait.
34) Daszuttara Szutta [34]: Száriputta tízes csoportokban ismerteti a tant.
[« tartalom ]
II. Maddzshima Nikája
A gyűjteményt tizenöt Vaggá-ban nagyjából téma szerinti elosztásaban,
százötvenkét közepes hosszúságú Szuttát foglal magában.
1. Múlaparijája Vagga
1) Múlaparijája Szutta [35]: A tudatállapotok eredete.
2) Szabbászava Szutta [36]: A fekélyek eltávolítása.
3) Dhammadájáda Szutta [37]: Buzdító beszéd a szerzetesekhez a Dhamma fontosságáról, és saját fizikai igényeik lényegtelenségéről.
4) Bhajabhévara Szutta [38]: Az erdőtől való rettegés és félelem legyőzése. Buddha beszéde a Megvilágosodásról.
5) Anangana Szutta [39]: Száriputta és Mogallána párbeszéde a romlottságtól való megszabadulásról.
6) Ákankhéjja Szutta [40]: A dolgok, melyekre vágyódhat egy szerzetes.
7) Vatthúpama Szutta [41]: Példabeszéd a bepiszkított ruháról és a szennyes elméről.
8) Szallékha Szutta [42]: Az énség és a hamis nézetek megkülönböztetése; a tisztátalanságok eltörlése.
9) Szamméditthi Szutta [43]: Száriputta beszéde a helyes nézetekről.
10) Szatipatthána Szutta [44]: Azonos a Dígha Nikája 22. Szuttájával, de a Négy Nemes Igazság magyarázatai nélkül.
[« tartalom ]
2. Szíhanáda Vagga
11) Csullaszíhanáda Szutta [45]: A kihívás Szuttája. Rövidebb változat az önsanyargató gyakorlatok dőreségéről.
12) Mahászíhanáda Szutta [46]: Az előző Szutta hosszabb változata.
13) Mahádukkhakkhandha Szutta [47]: Hosszabb változat. Elbeszélés az érzéki örömökben rejlő szenvedésről.
14) Csúladukkhakkhandha Szutta [48]: Az előző Szutta rövidebb változata.
15) Anumána Szutta [49]: Mógallána beszéde az önelemzés értékéről.
16) Cséthókila Szutta [50]: Az öt mentális kötelék.
17) Vanapattha Szutta [51]: Az erdei élet előnyei és hátrányai.
18) Madhupindika Szutta [52]: Buddha röviden kifejti tanításait, Kacsána pedig továbbgondolja azokat.
19) Dvédhévittaka Szutta [53]: Példabeszéd az érzékiség vonzerejéről. A Megvilágosodásról szóló beszéd, mint a 4. Szuttában.
20) Vittakkasanthána Szutta [54]: Meditációs gyakorlatok, a nem kívánatos gondolatok megszüntetésére.
[« tartalom ]
3. Tatiya Vagga
21) Kakacsúpama Szutta [55]: Hasonlat a fűrészről. Az érzések és az elme uralma a legélesebb kihívások közepette.
22) Alagaddúpama Szutta [56]: Hasonlat a vízisiklóról. A Dhamáról alkotott téves elképzelések ahhoz hasonlatosak, mint amikor valaki farkánál ragadja meg a kígyót.
23) Vammika Szutta [57]: Hasonlat az emberi testről, mint felbolydult hangyabolyról.
24) Rathaviníta Szutta [58]: Punna a szent élet céljáról oktatja Száriputtát.
25) Nivápa Szutta [59]: Példabeszéd Máráról, mint az őzeknek csapdát állító vadászról és magvetőről.
26) Arijaparijészana Szutta [60]: A Nagy Keresés. Buddha elbeszélése a világi élettel való szakításról, a keresésről és a Megvilágosodás eléréséről.
27) Csullahatthipadópama Szutta [61]: Az elefántnyom Szutta. Hosszabb változat. A szerzetesek kiképzéséről.
28) Maháhatthipadópama Szutta [62]: Az elefántnyom Szutta. Rövidebb változat. A Négy Nemes Igazságról.
29) Mahászárópama Szutta [63]: A vagyonszerzés, dicsőség és hírnév veszélyei. A hagyomány szerint Dévadattának a Rendből való távozásakor hangzott el.
30) Csullaszárópama Szutta [64]: Az előző Szutta további kifejtése. A Dhamma lényegének elérése.
[« tartalom ]
4. Mahájamaka Vagga
31) Csúllagószinga Szutta [65]: Buddha és három szerzetes párbeszéde, akik a harmonikus együttélésről beszélnek, melynek elérését a Buddhának köszönhetik.
32) Mahágószinga Szutta [66]: Hat szerzetes párbeszéde a szerzetesről, akinek jelenléte gyönyörűvé varázsolja az erdőt.
33) Mahágópálaka Szutta [67]: Egy gulyás és egy szerzetes tizenegy jó tulajdonsága.
34) Csullagópálaka Szutta [68]: Hasonlat a folyón átkelő ostoba és bölcs pásztorról.
35) Csullaszaccsaka Szutta [69]: Buddha és a vitázó Szaccsakka párbeszéde az öt összetevő természetéről és egyéb témákról.
36) Mahászaccsaka Szutta [70]: A Buddha aszketikus életének és Megvilágosodásának története, a helyes meditációról szóló útmutatásokkal.
37) Csullatanhászankhja Szutta [71]: Szakka a sóvárgástól való megszabadulásról kérdezi Buddhát, majd elismétli annak válaszát Moggallánának.
38) Mahátanászankhja Szutta [72]: Egy szerzetes helytelen nézetének cáfolata, aki úgy tartja, hogy a tudat az, ami vándorol.
39) Mahá-asszapura Szutta [73]: Beszéd Asszapurában az aszkéta kötelességeiről. Hosszabb változat.
40) Csulla-asszapura Szutta [74]: Az előző Szutta rövidebb változata.
[« tartalom ]
5. Csullajamaka Vagga
41) Szálléjjaka Szutta [75]: Beszéd a szálabeli papokhoz arról, hogy miért jutnak egyesek a mennybe, míg mások a pokolba.
42) Véranydzsaka Szutta [76]: Az előző beszéd ismétlése a véranyadzsabéli családos emberekhez.
43) Mahávédalla Szutta [77]: Száriputra lélektani tartalmú beszéde Mahákótthitához.
44) Csullavédalla Szutta [78]: Dhammadinná apáca lélektani tartalmú beszéde egy Virákha nevű világi hívőhöz.
45) Csulladhammaszamádána Szutta [79]: A jó és rossz tettek következményei. Rövidebb változat.
46) Mahádhammaszamádána Szutta [80]: Az előző Szutta hosszabb változata.
47) Vimamszaka Szutta [81]: A tanítás vizsgálatának helyes módjai.
48) Kószambija Szutta [82]: Beszéd a kószambibéli szerzetesekhez a veszekedés ártalmas voltáról.
49) Brahmanimantanika Szutta [83]: Buddha megtéríti Baka papot a maradandóság eszméjének eretnekségétől.
50) Márataddzsanija Szutta [84]: Móggallána intelme Márához.
[« tartalom ]
6. Dzsahapati Vagga
51) Kandaraka Szutta [85]: Beszéd a személyiség négy fajtájáról; a felszabadulás felé vivő lépések.
52) Atthakanágara Szutta [86]: Ánanda beszéde a Nibbána eléréséhez vezető utakról.
53) Székha Szutta [87]: Buddha új gyülekezőhelyet nyit Kapilavatthunál. Ánanda beszéde a tanítványok képzéséről.
54) Pótalija Szutta [88]: Buddha megmagyarázza Pótalijának a világról való lemondás igazi jelentőségét.
55) Dzsívaka Szutta [89]: Buddha beszéde a húsevés etikájáról.
56) Upáli Szutta [90]: A dzsaina Upáli megtérése.
57) Kukhuravatika Szutta [91]: Buddha és két aszkéta párbeszéde a Kammáról.
58) Abhajarádzsakumára Szutta [92]: A dzsaina Nátaputta elküldi Abhaja herceget Buddhához, hogy annál Dévadatta kárhoztatásáról kérdezősködjön.
59) Bahuvédaníja Szutta [93]: Az érzelmek különféle osztályozása és az örömök fokozatai.
60) Apannaka Szutta [94]: A Bizonyosság Tanítása a különféle eretnekségekkel szemben.
[« tartalom ]
7. Bhikkhu Vagga
61) Ambalatthiká Szutta [95]: Buddha a hamisságokról oktatja Ráhulát.
62) Maháráhulóváda Szutta [96]: Ráhula oktatásban részesül a hamisságokról, amiben a légzés feletti éberség hangsúlyos szerepet kap.
63) Csullamálunkja Szutta [97]: Annak okáról, hogy Buddha miért nem felel bizonyos fajta spekulatív kérdésekre.
64) Mahámálunkja Szutta [98]: Az öt kisebb béklyóról.
65) Bhaddáli Szutta [99]: Bhaddáli vallomása és Buddha tanácsa.
66) Latukikópama Szutta [100]: Felhívás a világ megtagadására.
67) Csátumá Szutta [101]: Intelem a féktelen csátumái szerzetesekhez.
68) Nalakapána Szutta [102]: Buddha kérdéseket intéz Anuruddhához a Dhamma bizonyos tételeit illetően.
69) Gulisszáni Szutta [103]: Szabályok azoknak, akik Gulisszánihoz hasonlóan az erdőben élnek.
70) Kítágiri Szutta [104]: A szerzetesek különféle rendjei által követendő magatartásforma.
[« tartalom ]
8. Paribbádzsaka Vagga
71) Téviddzsavaccshagótta Szutta [105]: Budha látogatást tesz az aszkéta Vaccshagótánál, és kijelenti magáról, hogy téviddzsa (a háromrétű tudás birtokosa), mivel emlékszik előző testetöltéseire, emberfeletti rálátással bír a dolgokra, és ismeri a romlottságok (ászava) megszüntetésének módját.
72) Aggivaccshagóta Szutta [106]: A világra vonatkozó nézetek kialakításának veszélye.
73) Mahávaccshagóta Szutta [107]: Vaccshagótához intézett további magyarázatok a világi tanítványok és szerzetesek életmódjáról.
74) Díghanakha Szutta [108]: Buddha megcáfolja Díghanakha aszkéta nézeteit. Száriputta arahattá válik.
75) Mágandija Szutta [109]: Buddha beszéde az érzékszervi világ megtagadásáról, és az érzéki vágyakról való lemondásról.
76) Szandaka Szutta [110]: Ánanda elutasítja Szandaka aszkéta hamis nézeteit.
77) Mahászakuludáji Szutta [111]: A Buddhának kijáró tisztelet öt oka.
78) Szamanamandiká Szutta [112]: A tökéletes erény jellemzői.
79) Csúllaszakuludáji Szutta [113]: Nátaputáról, a dzsainák vezetőjéről. Az igazi boldogság útja.
80) Vékhanassza Szutta [114]: A 79. Szutta egy részének ismétlése, kiegészítve az öt érzékről szóló értekezéssel.
[« tartalom ]
9. Rádzsa Vagga
81) Ghatíkára Szutta [115]: Buddha elmeséli Ánandának egy előző testetöltésének, Dzsótipálának történetét.
82) Ratthapála Szutta [116]: Ratthapála története, akit a szülei hiába próbáltak lebeszélni a Rendbe való belépésről.
83) Makhádéva Szutta [117]: Buddha egy előző testetöltésének, Makhádéva királynak története.
84) Madhura Szutta [118]: Kaccsána beszéde Avantiputta királyhoz a varna igazi mibenlétéről. A beszéd Buddha halálát követően hangzik el.
85) Bódhirádzsakumára Szutta [119]: Buddha a világi élettel való szakításról és a Megvilágosodásról beszél, mint a 26. és 36. Szuttában.
86) Angulimála Szutta [120]: Angulimála rabló megtérése.
87) Pijadzsátika Szutta [121]: Buddha beszéde egy fiát gyászoló apához, és a beszéd feletti eszmecsere Paszénadi király és felesége között.
88) Báhitiká Szutta [122]: Ánanda megválaszolja Paszénadi életmódra vonatkozó kérését, aki egy külországbeli ruhaanyaggal ajándékozza meg őt.
89) Dhammacsétija Szutta [123]: Paszénadi látogatást tesz Buddhánál, és a szent életvitelt magasztalja.
90) Kannakatthala Szutta [124]: Buddha és Paszénadi párbeszéde a varnáról, az istenekről és a Brahmáról.
[« tartalom ]
10. Bráhmana Vagga
91) Brahmáju Szutta [125]: A Kiváló Ember 32 ismertetőjegye; Buddha mindennapos teendői; Brahmájuna pap megtérése.
92) Széla Szutta [126]: Széla pap felismeri a Buddhák 32 ismertetőjegyét és megtér (a Szutta Nipáta 3:7 története ugyanerre az eseményre utal).
93) Asszalájana Szutta [127]: Asszalájana pap a varnáról beszélget Buddhával. Ebben a Szuttában Buddha tanításának lényegét találhatjuk a varnáról.
94) Ghótamukha Szutta [128]: Ghótamukha pap a lemondó élet előnyeiről kérdezi Udéna szerzetest, és egy gyülekezőcsarnokot építtet a Szanghának.
95) Csankí Szutta [129]: Párbeszéd a papok tanításairól és az útról, ami Buddha szerint a végső igazsághoz vezet.
96) Észukárí Szutta [130]: Párbeszéd a varnáról és annak szerepéről.
97) Dhánanydszáni Szutta [131]: Száriputta figyelmezteti Dhánanydzsáni papot, hogy a családi kötelezettségek nem szolgálhatnak ürügyül vétkes tettekre.
98) Vászéttha Szutta [132]: Verses párbeszéd az igaz pap természetéről (a Szutta Nipáta 3:9 megismétli ezt).
99) Szubbha Szutta [133]: Arról, hogy alapítsunk-e családot, vagy inkább hagyjunk fel a világi élettel.
100) Szangárava Szutta [134]: A pap származású nő, aki elfogadta a Dhammát. Párbeszéd a szent életvezetésről. A 26. és 36. Szutta részbeni ismétlése.
[« tartalom ]
11. Dévadaha Vagga
101) Dévadaha Szutta [135]: Buddha beszéde a célnak még ezen életben történő eléréséről.
102) Panycsattaja Szutta [136]: Öt elmélet a lélekről és arról, hogy a megszabadulás (Nibbána) ezek egyikánek sincs alávetve.
103) Kinti Szutta [137]: Szabályok azon szerzetesekre vonatkozóan, akik vitatkoznak és vétket követnek el.
104) Számagáma Szutta [138]: Buddha Nátaputta halála után tartott beszéde a civódásról és az egyetértésről.
105) Szunakkhatta Szutta [139]: Példabeszéd a sóvárgás nyilának kitépéséről.
106) Ánanydzsaszappája Szutta [140]: Meditáció a szenvtelenség, a tudás és az igazi megszabadulás felett.
107) Ganakamóggallána Szutta [141]: Ganakamóggallához intézett beszéd a tanítványok kiképzéséről.
108) Gópakamóggallána Szutta [142]: Buddha halála után Ánanda elmagyarázza Vasszakárának, hogy egyetlen vezetőjük a Dhamma lehet.
109) Mahápunnama Szutta [143]: Buddha válasza egy szerzetesnek a khandhak-ról.
110) Csullapunnama Szutta [144]: Beszéd a jó és rossz emberről.
[« tartalom ]
12. Anupada Vagga
111) Anupada Szutta [145]: Buddha dicsőíti Száriputtát és annak lélekismeretét.
112) Cshabbiszódhana Szutta [146]: A kérdések, amiket fel kell tenni a szerzetesnek, ha kijelenti, hogy elérte az arahatságot.
113) Szappurisza Szutta [147]: A szerzetes jó és rossz tulajdonságairól.
114) Szévitabbászévitabba Szutta [148]: Száriputta kifejti a szent életvitel helyes módját.
115) Bahudhátuka Szutta [149]: Buddha és Ánanda egy párbeszédében előforduló elemek és szabályok listája.
116) Iszigili Szutta [150]: Buddha beszéde a paccsékabuddhákról.
117) Mahácsattáríszaka Szutta [151]: A Nemes Nyolcrétű Ösvény kifejtése.
118) Ánápánaszati Szutta [152]: A légzés feletti tudatosság.
119) Kájagatászati Szutta [153]: A test feletti meditáció.
120) Szankháruppatti Szutta [154]: Az öt tulajdonság kifejlődése képessé teszi a szerzetest, hogy következő testetöltésének feltételeit meghatározza.
[« tartalom ]
13. Szunnyata Vagga
121) Csullaszunnyata Szutta [155]: Az üresség feletti meditáció.
122) Mahászunnyata Szutta [156]: Ánandának adott útmutatások az üresség feletti meditáció gyakorlásához.
123) Accsharijabbutadhamma Szutta [157]: Egy bódhiszattva csodálatos élete. A Dígha Nikája 14. Szuttájának részbeni ismétlése, ám ezúttal a Buddhára vonatkozóan.
124) Bakkula Szutta [158]: Bakkula megtéríti barátját, Acselakasszapát.
125) Dantabhúmi Szutta [159]: Buddha az elefántidomítás példáján keresztül mutatja be, hogy miképpen okítsa egyik a másikat a Dhammáról.
126) Bhúmidzsa Szutta [160]: Bhúmidzsa megválaszolja Dzsajaszéna herceg kérdéseit.
127) Anuruddha Szutta [161]: Anuruddha az elme felszabadításáról beszél Panycsakanga családapának.
128) Upakkilésza Szutta [162]: Buddha megbékíti egymással a kószambibéli szerzeteseket, és beszédet tart a helyes meditációról.
129) Bálapandita Szutta [163]: A halál után learatott jutalmakról és büntetésekről.
130) Dévadúta Szutta [164]: Azok sorsáról, akik semmibe veszik a halál hírnökeit.
[« tartalom ]
14. Vibhanga Vagga
131) Bhanddékaratta Szutta [165]: Négy versszakos költemény a törekvésről szóló magyarázattal.
132) Ánandabhadékaratta Szutta [166]: Ánanda magyarázata a 131. Szutta verséhez.
133) Mahákaccsánabhaddékratta Szutta [167]: Mahákaccsána magyarázata a 131. Szutta verséhez.
134) Lómaszakangíjabhaddékratta Szutta [168]: Buddha kifejti a 131. Szutta versét Lómaszakangijának.
135) Csullakammavibhanga Szutta [169]: Buddha magyarázata a különféle kammák különböző következményeiről.
136) Mahákammavibhanga Szutta [170]: Buddha megcáfolja azokat, akik tagadják a kamma működését.
137) Szalájatanavibhanga Szutta [171]: A hat érzék vizsgálata.
138) Uddészavibhanga Szutta [172]: Mahákaccsana hosszadalmas fejetegetése a tudatosság egy formájáról.
139) Aranavibhanga Szutta [173]: A két szélsőség közötti középút, és az egymással szembenálló folyamatok, amelyek összetűzéshez és egymás kioltásához vezetnek.
140) Dhátuvibhanga Szutta [174]: Pukkuszáti törtéténete,
aki a tanítást hallgatva felismeri a Mestert. Az elemek vizsgálata.
141) Szaccsavibhanga Szutta [175]: A Négy Nemes Igazság,
Száriputta magyarázataival.
142) Dakkhinavibhanga Szutta [176]: Ajándékok és
ajándékozók.
[« tartalom ]
15. Szalájatana Vagga
143) Aháthapindikóváda Szutta [177]: Anáthapindika
halála, megszületése a Tuszita mennyben, és a Buddha előtti megjelenése.
144) Cshannóváda Szutta [178]: A théra Cshanna története,
akit bár betegsége alatt Száriputta oktatott, ám végül mégis öngyilkos
lett.
145) Punnóváda Szutta [179]: Buddha a szenvedések
és örömök eltűrésére oktatja Punnát.
146) Nandakóváda Szutta [180]: Nandaka az állandóságról
kérdezi ki Mahápadzsapatit és további 500 szerzetest.
147) Csullaráhulóváda Szutta [181]: Buddha elvonul
Ráhulával az erdőbe, és az állandótlanságról kérdezi őt. A beszélgetést
az odasereglő istenek is hallgatják.
148) Cshacshakka Szutta [182]: A hat érzék hat csoportja.
149) Mahászalájatanika Szutta [183]: Az érzékek helyes
ismerete.
150) Nagaravindéjja Szutta [184]: Buddha útmutatásai
azokról az aszkétákról és papokról, akik tiszteletet érdemelnek.
151) Pindapátapáriszuddhi Szutta [185]: Száriputtának
adott útmutatások egy tanítvány kiképzéséről.
152) Indrijabhávaná Szutta [186]: Buddha elutasítja
Párászaríja pap tanítását az érzékek megfékezéséről, és kifejti saját
módszerét.
[« tartalom ]
III. Szamjutta Nikája
A Szutták "csoportosított" vagy "egymáshoz kapcsolódó"
gyűjteménye, amely éppúgy magába foglalja a tanítás egy-egy adott tantételét,
mint bizonyos személyek történeteit. A gyűjteményben szereplő 2889 Szuttát
5 Vaggára és azon belül 56 Szamjuttára osztották fel.
1. Szagátha Vagga
1) Dévata Szamjutta [187]: Az istenek kérdései.
2) Dévaputta Szamjutta [188]: Az istenek fiainak
kérdései.
3) Kószala Szamjutta [189]: A kószabéli Paszénadi
király legendája.
4) Mára Szamjutta [190]: Mára ármánykodásai Buddha
és tanítványai ellen.
5) Bhikkhuní Szamjutta [191]: Mára sikertelen csábítása
és szóváltása az apácákkal.
6) Brahmá Szamjutta [192]: Brahmá Szahampati arra
kéri a Buddhát, hogy hírdesse a Dhammát a világban.
7) Bráhmana Szamjutta [193]: Bháradvádzsa pap szellemi
összecsapása a Buddhával, majd megtérése.
8) Vangísza Szamjutta [194]: Vangisza, a szerzetesek
legkíválóbb költője a sóvárgás végső megszűntetéséről beszél.
9) Vana Szamjutta [195]: Erdei istenek a helyes útra
vezérlik a fejletlen szerzeteseket.
10) Jakkha Szamjutta [196]: Démonok harca Buddhával
és az apácákkal.
11) Szakka Szamjutta [197]: Buddha felsorolja Szakkának,
az istenek urának tulajdonságait.
[« tartalom ]
2. Nidána Vagga
12) Nidána Szamjutta [198]: A függő keletkezés (patticcsa-szamuppáda)
tanának magyarázata.
13) Abhiszamaja Szamjutta [199]: Buzdítás a Dhamma
megértésére.
14) Dhátu Szamjutta [200]: A fizikai, a lelki és
az elvont elemek leírása.
15) Anamatagga Szamjutta [201]: A szamszára
kiszámíthatatlan kezdete.
16) Kasszapa Szamjutta [202]: Kasszapa buzdító beszéde.
17) Lábhaszakkára Szamjutta [203]: Szerzés, kedvezés
és hízelgés.
18) Ráhula Szamjutta [204]: Ráhula oktatása.
19) Lakkhana Szamjutta [205]: Lakkhana kérdései a
szellemekről (péták).
20) Ópamma Szamjutta [206]: Hasonlatok a Dhamma egyes
tantételeinek szemléltetésére.
21) Bhikkhu Szamjutta [207]: Buddha és Móggallána
intelmei a szerzetesekhez.
[« tartalom ]
3. Khandha Vagga
22) Khandha Szamjutta [208]: A személyiséget alkotó
fizikai és lelki összetevők.
23) Rádha Szamjutta [209]: Rádha kérdései.
24) Ditthi Szamjutta [210]: Az összetevőkhöz való
ragaszkodásból fakadó téves nézetek.
25) Ókkantika Szamjutta [211]: Az ösvényre lépés
a bizalom (szaddhá) és a bölcsesség (pannyá) erejével.
26) Uppáda Szamjutta [212]: Az összetevők felbukkanása
dukkhához vezet.
27) Kilésza Szamjutta [213]: A hatrétű érzékelési
alapból és az érzéki tudatosságból fakadó tisztátalanságok.
28) Száriputta Szamjutta [214]: Száriputta megválaszolja
Ánanda kérdését az érzékek lecsendesítéséről.
29) Nága Szamjutta [215]: A négyféle nága
vagy kígyó felsorolása.
30) Szupanna Szamjutta [216]: A négyféle garuda
vagy varázserejű madár felsorolása.
31) Gandhabbakája Szamjutta [217]: A gandhabbák
vagy mennyei zenészek leírása.
32) Valáhaka Szamjutta [218]: A felhő-szellemek leírása.
33) Vaccshagótta Szamjutta [219]: Vaccshagótta metafizikai
kérdései.
34) Szamádhi Szamjutta [220]: A dzshánák (meditatív
elmélyedések) gyakorlóinak négy fajtája.
[« tartalom ]
4. Szalájatana Vagga
35) Szalájatana Szamjutta [221]: A hatrétű érzékelési
alap, és a hozzá való helyes viszonyulás.
36) Védaná Szamjutta [222]: Az érzés három fajtája,
és a hozzájuk való helyes viszonyulás.
37) Mátugáma Szamjutta [223]: A nő sorsa tulajdonságai
szerint.
38) Dzsambukhádaka Szamjutta [224]: A vándor Dzsambukhádaka
kérdései Száriputtához.
39) Számandaka Szamjutta [225]: A vándor Számandaka
kérdései Száriputtához.
40) Móggallána Szamjutta [226]: Mógallána elmagyarázza
a dzshánákat a szerzeteseknek.
41) Csitta Szamjutta [227]: Az érzékek és az érzékelés
tárgyai valójában nem gonoszak, csak az érzékelés folyamán keletkező
helytelen vágyak azok.
42) Gámani Szamjutta [228]: A "haragos"
és a "kedves" meghatározásai.
43) Aszankhata Szamjutta [229]: A feltételekhez nem
kötött Nibbána.
44) Avjákata Szamjutta [230]: Paszénadi király elméleti
kérdései Khémához, Anuruddhához, Száriputtához és Mógallánához.
[« tartalom ]
5. Mahá Vagga
45) Magga Szamjutta [231]: A Nemes Nyolcrétű ösvény.
46) Bóddzshanga Szamjutta [232]: A megvilágosodás
hét tényezője: éberség, kutatás, tetterő, boldogság, lecsendesülés,
összpontosítás, egykedvesűség.
47) Szatipatthána Szamjutta [233]: Az éberség négy
alapja.
48) Indrija Szamjutta [234]: Az öt képesség: magabiztosság,
tetterő, éberség, összpontosítás, bölcsesség.
49) Szammappadhána Szamjutta [235]: A négy helyes
erőfeszítés.
50) Bala Szamjutta [236]: Az öt erő: lásd az öt képességet
a 48. Szuttában.
51) Iddhipáda Szamjutta [237]: A négy fizikai erő:
akarat, tetterő, gondolkodás, kutatás.
52) Anuruddha Szamjutta [238]: Anuruddha éberség
által elért emberfeletti erői.
53) Dzshána Szamjutta [239]: A négy Dzshána.
54) Ánápána Szamjutta [240]: A lélegzet feletti éberség.
55) Szótápatti Szamjutta [241]: A folyóba-lépők leírása.
56) Szaccsa Szamjutta [242]: A Négy Nemes Igazság.
[« tartalom ]
IV. Anguttara Nikája
Az Anguttara Nikája felosztása pusztán számszerűségen alapul. A 11
csoport (Nipáta), melyekből összetevődik, emelkedő sorrendben
tárgyalja az egyes tételeket. Így az első csoportban az egy tagból állók,
a másodikban a kettőből, és így tovább egészen a tizenegyedikig, amelybe
a 11 tagból állók tételek lettek összegyűjtve. Mindegyik Nipáta-t
Vaggák-ra osztották. Az egyes vaggák 10 vagy annál
több Szuttát tartalmaznak, a teljes gyűjtemény összesen 2308 Szuttából
áll.
1. Ékaka Nipáta [243]: Az elme lehet: öszpontosított
és szétszórt, képzett és képzetlen, művelt és műveletlen. Az erőfeszítés,
szorgalom; Buddha, Száriputta, Móggallána, Mahákasszapa. A nézetek:
helyes és téves. Az összpontosítás: helyes és hibás.
[« tartalom ]
2. Duka Nipáta [244]: A két fajta kamma, (a jó és
a rossz eredetének okai) még ezen életben meghozza gyümölcsét vagy újra
testetöltéshez vezet. Remények és vágyak, szerzés és hosszúéletűség.
A kétféle ajándék: anyagi jellegű vagy Dhamma természetű. A szerzetesek
kétféle gyülekezete: azoké, akik felismerték a Négy Nemes Igazságot
és azoké, akik nem - azoké, akik harmóniába élnek és azoké akik nem.
[« tartalom ]
3. Tika Nipáta [245]: A három vétség: a test, a beszéd
és az elme vétségei. Három dicséretes cselekedet: nagylelkűség, lemondás,
a szülőkről való gondoskodás. Erőfeszítések: a még fel nem támadt gonosz
állapotok növekedésének ellenőrzésére, a még fel nem támadt kedvező
állapotok kifejlesztésére, és a feltámadt gonosz állapotok megszüntetésére.
Eretnek nézetek: miszerint a kellemes, a fájdalmas és a se-nem-kellemes-se-nem-fájdalmas
tapasztalatok, előző cselekedetek eredményeként támadnak, az hogy ezek
a tapasztalatok gondviselésszerűek, és az, hogy nem okság révén keletkeznek.
[« tartalom ]
4. Csatukka Nipáta [246]: A fegyelmezetlen személyek
híján vannak a fegyelemnek, összpontosításnak, belátásnak és felszabadulásnak.
A tudatlan vétségeket követ el: dicsőíti a méltatlant, gyalázza a tiszteletreméltót,
örül mikor nincs helye az örömnek, és nem örül mikor oka lenne rá. A
négyféle ember: nem bölcs és nem jámbor ; nem bölcs, de jámbor ; bölcs,
de nem jámbor ; bölcs és jámbor. A szerzetesnek meg kell elégednie a
rendelkezésére álló öltözettel, alamizsnával, szállással és gyógyszerrel.
A boldogság négy fajtája: megfelelő környezetben élni, egy kiváló emberrel
kapcsolatban lenni, az önmegvalósítást gyakorolni és a múltban felhalmozott
erényeket élvezni. A négy "mennyei szállás": szeretetteljes
együttérzés, részvét, közös öröm és egykedvűség. A négy tulajdonság,
melyek megóvják a szerzetest a botlástól: a szíla-k megtartása,
az érzékek kapuinak ellenőrzése, mértékletesség az evésben és a szüntelen
éberség. Az összpontosítás négy útja: hogy boldoggá tegyük életünket,
hogy tudásra és belátásra tegyünk szert, hogy éberségre és higgadtságra
jussunk, és hogy a tisztátalanságokat legyőzzük. A négy személy, akik
a gyűlöletet, a nyereségvágyat és a képmutatást táplálják magukban,
és inkább a Dhammától távol álló embereket tisztelik. A négy hibás nézet:
ha valaki állandóságot képzel állandótlanság, fájdalmat az öröm, ént
az éntelenség, és tisztaságot a tisztátalanság helyébe. Az aszkéták
és a Brahminok négy vétsége: szeszesitalok fogyasztása, az érzéki örömöknek
hódolás, pénz elfogadása, erkölcstelen módon biztosított megélhetés.
Az erényt teremtő boldogság négy mezeje: helyes hit a Buddhában, mint
tökéletesen megvilágosodottban, a Dhammában, mint kellően hirdetettben,
a Szanghában, mint jól megalapozottban és a tanítványokban, mint a tisztátalanságoktól
mentesekben. Az együttélés négy módja: a hitvány a hitvánnyal, a hitvány
a jóval, a jó a hitvánnyal, és a jó a jóval. Az ételadomány az adományozottnak
hosszú életet, szépséget, boldogságot és fizikai erőt biztosít. A világi
jólét négy feltétele: állhatatos erőfeszítés, a javak védelme, jó barátság
és kiegyensúlyozott életmód. A szellemi jólét négy feltétele: magabiztosság,
erkölcs, jótékonyság és bölcsesség. A kígyószellemek négy családja,
melyekre ki kell terjesztenünk a szeretetteljes együttérzésünket. A
négy helyes erőfeszítés. A négy elgondolhatatlan. A Buddha szférái;
a dzshánák; kamma és következmény; a világ eredetéről szóló tűnődések.
A négy zarándoklat: Buddha szülőhelyére, Megvilágosodásának, Első Beszédének
és halálának színhelyére. A négy fajta áldásos és nem áldásos beszéd:
igazmondás és hazugság, nem-rágalmazó és rágalmazó, kedves és nyers,
megfontolt és léha. A négy lényegi tulajdonság: moralitás, összeszedettség,
bölcseség és szabadság. A négy képesség: magabiztosság, tetterő, éberség,
összeszedettség. A négy elem. A négy személy, akik méltóak az emlékműre:
a Buddha, a paccsékabuddhák, az arahatok, és a világkirályok. A szerzetes
ne vonuljon el az erdőbe, ha érzéki vágyai vannak, rosszindulat emészti,
irigy, vagy nincs józan eszénél.
[« tartalom ]
5. Panycsaka Nipáta [247]: A tanítvány öt nemes tulajdonsága:
tiszteletadás, mértéktelenség, az avatatlan cselekvéstől való tartozkodás,
tetterő és bölcsesség. Az öt szellemi akadály: érzéki vágy, rosszakarat,
tunyaság, nyugtalanság és aggodalom, kétkedések. A meditáció öt tárgya:
tisztátalanság, éntelenség, halál, étel iránti ellenszenv, a világ örömtelensége.
Az öt gonosz tulajdonság: a szenvedélyek rabjának lenni, gyűlölködni,
káprázatban lenni, kételkedni, rosszindulattal bírni. Az öt jó tett:
a test, a beszéd és elme szeretetteljes cselekedetei, az erények megtartása,
a helyes nézetek megőrzése.
[« tartalom ]
6. Cshakka Nipáta [248]: A szerzetes hatrétű kötelességéről:
tartózkodás a nyugtalanságot keltő cselekvéstől, vitáktól, alvástól
és társaságtól, a szerénység, valamint a bölcsek társaságának keresése.
[« tartalom ]
7. Szattaka Nipáta [249]: A gazdagság hét fajtája:
tiszteletadás, helyes magatartás, mértékletesség, az avatatlan tettektől
való tartózkodás, tanulás, lemondás, bölcsesség. A ragaszkodás hét fajtája:
előnyök keresése, gyűlölködés, hamis biztonságérzet, kétség, gőg, világi
lét, tudatlanság.
[« tartalom ]
8. Atthaka Nipáta [250]: Az éberség, az adakozás,
a földrengés 8 oka.
[« tartalom ]
9. Navaka Nipáta [251]: A 9 féle elmélkedés tárgya:
tisztáltalanság, halál, étel iránti ellenszenv, világ iránti közöny,
állandótlanság, az állandótlanságból fakadó szenvedés, éntelenség, lemondás,
egykedvűség. A kilencféle ember: aki a Nibbána felé vivő utat járja,
s közben a világi emberekkel együtt élvezi a "gyümölcsöket",
és így tovább.
[« tartalom ]
10. Daszaka Nipáta [252]: A 10 fajta elmélkedés tárgya:
állandótlanság, éntelenség, halál, étel iránti ellenszenv, világ iránti
közöny, a csont, a bomló test négy állapot, úgy mint a féregrágta, a
rothadástól fekete, a rohadástól széteső, püffedt. A megtisztulás 10
fajtája: helyes tudás által, a helyes felszabadulás révén, a Nemes Nyolcrétű
Ösvény lépcsői által.
[« tartalom ]
11. Ékadaszaka Nipáta [253]: A boldogságnak, a Nibbána
útjának, a világi ember és a szerzetes rossz és jó tulajdonságainak
11 fajtája.
[« tartalom ]
V. Khuddaka Nikája
A gyűjtemény a Szutta Pitaka rövidebb műveit tartalmazza. Buddhaghósza
a Rövidebb Beszédek Gyűjteményének nevezi. A nikája láthatóan fokozatosan,
az ősibb nikáják lezárása után alakult ki, s csak később került a kánonba.
Tizenöt fő egységre osztható:
1. Khuddakapátha [254]: "Rövidebb szakaszokból
álló irat." Tartalma:
1) Szaranattaja [255]: A buddhisták háromszor-ismételt "Menedék Formulája".
2) Daszaszikkhápada [256]: A számanérák-ra,
növendékekre vonatkozó tíz előírás.
3) Dvattimszákára [257]: A test harminckét
összetevőjének listája.
4) Kumárapanyha [258]: A tanulók tíz kérdéses
katekizmusa.
5) Mangala Szutta [259]: Vers a "legnagyobb
áldások"-ról (mangala).
6) Ratana Szutta [260]: Vers a Három Drágaságról:
Buddha, Dhamma, Szangha.
7) Tirokudda Szutta [261]: Vers a meghalt
hozzátartozók szellemének felajánlott áldozatokról.
8) Nidhikanda Szutta [262]: Vers az igaz
kincsek felhalmozásáról.
9) Méttá Szutta [263]: Vers a szeretetteljes
együttérzésről.
[« tartalom ]
2. Dhammapada [264]: "A Dhamma Útja" A
mű nagy részét a legtöbb buddhista fejből tudja. 426 verset tartalmaz
26 Vaggára felosztva.
» A Dhammapada itt olvasható : [ » Dhammapada ]
[« tartalom ]
3. Udána [265]: 80 Udána, avagy a Buddha
mondásainak gyűjteménye, 8 Vaggára felosztva. Főként versek,
melyeket a kijelentés körülményeinek ismertetésével egészítettek ki.
1) Bódhi Vagga [266]: Buddha Megvilágosodását
követő események leírása. Tartalmazza a Báhijával folytatott híres párbeszédet,
mely a jelenvalóban megvalósítandó létezést hangsúlyozza.
2) Mucsalinda Vagga [267]: A Vaggát
a Nága (kígyó) királyról nevezték el, aki kiterjesztett csuklyával
adott árnyékot Buddhának.
3) Nanda Vagga [268]: Buddha meggyőzi féltestvérét,
Nandát a világi élet hiábavalóságáról. Majd intelmek a Szanghához.
4) Méghija Vagga [269]: Méghija, Buddha
intelmeit figyelmen kívül hagyva egy mangófa alá vonul, hogy meditációs
gyakorlatait végezze, ám elméjét hamarosan egészségtelen gondolatok
szállják meg. Visszatérve a Buddhához megtudja, hogy egy fejletlen embernek
még öt dologban kell gyakorolnia magát: jó barátság, erkölcs, hasznos
párbeszédek, elhatározás és belátás. Tartalmazza Szundari történeteit
és Száriputtáét, akit megtámad egy szellem (jakkha).
5) Szónathéra Vagga [270]: Tartalmazza Paszénadi
király látogatását a Buddhánál, Szuppabuddhával, a leprással történő
párbeszédet, a Szászana nyolc jellemvonásának leírását, és Szóna szerzetesi
életének első éveit.
6) Dzsaccsandha Vagga [271]: Tartalmazza
Buddha utalását eltávozására, a Paszénadival való párbeszédet, és az
igazság részleges felismerését bemutató történetet a királyról, aki
születésüktől fogva vak embereket kért fel, hogy tapintás útján érzékelve
írják le, hogyan néz ki egy elefánt.
7) Csulla Vagga [272]: Jelentéktelenebb
eseményeket tartalmaz, többnyire egy-egy szerzetes életéből.
8) Pátaligáma Vagga [273]: A híres Nibbána
meghatározást tartalmazza, miszerint az nemszületett, nem kialakuló,
nem teremtett, nem összetett, továbbá Buddha utolsó étkezését, majd
intelmét Ánandához Csunda miatt. Pátaligámánál tett látogatását,ahol
kifejti a tiszta életvezetés öt előnyét, a romlott életvitel öt hátrányával
szemben.
[« tartalom ]
4. Itivuttaka [274]: 112 rövid, versekkel kísért
Szutta gyűjteménye, 4 Nipátára felosztva. A gyűjtemény a verseket a
bevezető formuláról kapta nevét: iti vuccsati, "megmondatott".
A mű Buddha etikai tanításait tartalmazza.
1) Ékaka Nipáta [275]: Három vaggából
áll. Az elvetendő vágy, rosszakarat, káprázat, harag, rosszindulat,
gőg, tudatlanság, sóvárgás, hitszakadás, hazugság, fösvénység, valamint
az éberség, a bölcs társaságának keresése, egyetértés, lelki béke, boldogság,
szorgalom, nagylelkűség és szeretetteljes együttérzés, mint dicsérendő
dolgok.
2) Duka Nipáta [276]: Két vaggából
áll. Magyarázatok a következő témákhoz: az érzékek kapuinak őrzése,
mértéktartás az evésben, hozzáértő cselekedetek, egészséges szokások
és helyes nézetek, derű és elvonultság, szégyen és rettegés, a Nibbána
két fajtája, és a tetterős, aszketikus életvezetés erényei.
3) Tika Nipáta [277]: Öt Vaggából áll.
A háromrétű dolgok felsorolása: bűnös gyökerek, elemek, érzések, szomjak,
fekélyek. A szerzetesi élet eszményiségét hirdeti.
4) Csatukka Nipáta [278]: A négyrétű dolgok
felsorolása: a szerzetes szükségletei, a Nemes Igazságok és így tovább.
Az irat hangsúlyozza, hogy a szerzetesnek tiszta elmével kell bírnia.
[« tartalom ]
5. Szutta Nipáta [279]: A "Szutták Gyüjteménye".
Öt Vaggában összesen 70 Szuttát tartalmaz. A Szutták 8-tól 50 versszaknyi
terjedelműek, versben vagy prózában írt bevezetéssel ellátva.
[« tartalom ]
(i) Uraga Vagga [280]
1) Uraga Szutta [281]: A szerzetes, aki
az összes emberi szenvedéllyel felhagyott, düh, gyűlölet, sóvárgás,
és mentes a káprázattól és félelemtől, a régi bőrét levedlett kígyóhoz
hasonlatos.
2) Dhanija Szutta [282]: Egy világi ember
önelégült "biztonságérzetétnek" szembeállítása Buddha valódi
biztonságérzetével.
3) Khaggaviszána Szutta [283]: A szerzetesi
vándorélet dicsőítése. A "jó barát" (kaljánamitta)
kivételével, (akinek társasága üdvös), kerülni kell az egyéb családi
és szociális kötöttségeket, a szamszárikus ragaszkodások legyőzése
érdekében.
4) Kaszibháradvádzsa Szutta [284]: A szociális
hasznosság vagy világi munka szembeállítása Buddha nem kevésbé fontos
erőfeszítéseivel a Nibbána eléréséért.
5) Csunda Szutta [285]: Buddha felsorolja
a szerzetesek, a szamanák négy fajtáját: Buddha, arhat, lelkiismeretes
szerzetes, káprázatban élő szerzetes.
6) Parábhava Szutta [286]: A személyiség
bukásának erkölcsi és szellemi okai.
7) Vaszala vagy Aggika Bháradvádzsa Szutta
[287]: A kasztrendszerrel szemben Buddha kifejti, hogy tettei, nem pedig
származása által válik valaki kaszton kívülivé vagy brahminná.
8) Méttá Szutta [288]: A mindenség iránt
tanúsított szeretetteljes együttérzés gyakorlatának összetevői.
9) Hémavata Szutta [289]: Két szellemlénynek,
jakkha-nak kétségei támadnak Buddha képességeit illetően, ám ő
eloszlatja azokat. Buddha a haláltól való megszabadulás útjáról tanít.
10) Álavaka Szutta [290]: Buddha megválaszolja
Álavaka jakkhának a boldogságra, a megértésre és a Nibbána felé vivő
útra vonatkozó kérdéseit.
11) Vidzsaja Szutta [291]: A test elemzése,
felsorolva annak tisztátalan összetevőit. Említésre kerül a szerzetes,
aki a Nibbánát a test igaz természetének felismerése által érte el.
12) Muni Szutta [292]: A muni,
vagy bölcs eszményi életviteléről, aki magányban, szenvedélyektől mentesen
él.
[« tartalom ]
(ii) Csúlla Vagga [293]
1) Ratana Szutta [294]: Himnusz a Három
Drágasághoz: Buddha, Dhamma, Szangha.
2) Ámagandha Szutta [295]: Kasszapa Buddha
elutasítja a brahmanikus szemléletet, miszerint a húsevés tisztátalanná
tesz, kifejti, hogy csak a bűnös elmének és az abból fakadó cselekedeteknek
van ilyen hatása.
3) Hiri Szutta [296]: Értekezés az igaz
barátság természetéről.
4) Mahámangala Szutta [297]: Az igaz életvezetés
38 áldásos hatásának felsorolása: kezdve az alapvető erkölcsi előírásoktól
egészen a Nibbána eléréséig.
5) Szúcsilóma Szutta [298]: Szúcsilóma jakkha
támadó viselkedésére válaszolva Buddha kifejti, hogy a szenvedély, gyűlölet,
kétség. eredete a testben, vágyban és az énség feltételezésében keresendő.
6) Dhammacsarija Szutta [299]: A szerzetes
tiszta és igaz életet kell, hogy éljen, kerülve a civakodó természetűek
és a vágyaik által megbéklyózottak társaságát.
7) Bráhmanadhammika Szutta [300]: Buddha
elmondja néhány idős és gazdag bráhminnak, hogy elődeik mily magas erénnyel
bírtak, és aztán miképpen indultak hanyatlásnak, mikor kapzsiság támadt
bennük a királyi vagyon után. A vagyonhoz jutás reményében rábírták
a királyt az állatáldozatokra, és elvesztették a Dhamma ismeretét.
8) Nává Szutta [301]: A tanító jellemét
nagyra tartva a tanult és értelmes emberek elé kell járulnunk, hogy
ezáltal a Dhammában alapos ismeretekre tehessünk szert.
9) Kimszíla Szutta [302]: A lelkiismeretes
világi tanítvány életében a Dhamma mindenek felett áll.
10) Utthána Szutta [303]: Támadó beszéd
a tétlenség és a lustaság ellen. Ha a szenvedés nyila bennünk van, addig
nem nyughatunk, amíg az összes vágyat meg nem szüntettük.
11) Ráhula Szutta [304]: Buddha azt tanácsolja
fiának, a növendék Ráhulának, hogy adózzon tisztelettel a bölcseknek,
keresse azok társaságát, és éljen a remeték életmódja szerint.
12) Vangísza Szutta [305]: Buddha biztosítja
Vangíszát, hogy néhai mestere, Nigródhkappa elérte a Nibbánát.
13) Szammáparibbádzsaníja Szutta [306]:
A lelkiismeretes szerzetesnövendék útja: nem-ragaszkodás, a szenvedélyek
megszűntetése, a szamszára természetének megértése.
14) Dhammika Szutta [307]: Buddha elmondja
Dhammikának a szerzetes és a világi hívő kötelességeit. Az utóbbinak
be kell tartania az Öt Előírást, és meg kell tarrtania az Upószatha
napokat.
[« tartalom ]
(iii) Mahá Vagga [308]
1) Pabbaddzsá Szutta [309]: Bimbiszára,
Magadha királya anyagi javakkal kísérti meg a Buddhát, és származása
felől érdeklődik. Buddha elmondja, hogy a kószabéli Szakják leszármazottja,
és hogy keresztüllát az érzéki örömök káprázattermészetén.
2) Padhána Szutta [310]: Mára, Buddha megvilágosodását
közvetlenül megelőző kísértéseinek szemléletes leírása.
3) Szubhászita Szutta [311]: A szerzetes
beszéde nyájas modorú, kedves, helyénvaló és igaz kell, hogy legyen.
4) Szundarikabháradvádzsa Szutta [312]:
Buddha elmagyarázza Szundarika papnak, hogy miképpen válhat valaki méltóvá
arra a megtiszteltetésre, hogy adományt kapjon.
5) Mágha Szutta [313]: Buddha elmagyarázza
Mághának, a világi hívőnek, hogy miképpen válhat valaki méltóvá arra
a megtiszteltetésre, hogy adományt kapjon, és hogy milyen áldások fakadnak
a felajánlásokból.
6) Szabhija Szutta [314]: Szabhija, a vándor
aszkéta hiába keres választ kérdéseire kora hat híres tanítójánál. Ekkor
meglátogatja a Buddhát, s miután tőle kielégítő feleleteket kap, tanítványául
szegődik.
7) Széla Szutta [315]: Széla pap és Buddha
párbeszéde, majd Széla és 300 követőjének megtérése.
8) Szalla Szutta [316]: Az élet rövid és
minden a halálnak alávetett, a bölcsnek azonban, aki ismeri az élet
természetét, nincsenek félelmei.
9) Vászéttha Szutta [317]: Két fiatalember,
Bháradvádzsa és Vászéttha arról vitáznak, hogy mitől lesz valaki igazi
pap: az első azt állítja, hogy származása lévén, a második szerint cselekedetei
által. Buddha az utóbbi nézeteit erősíti meg.
10) Kókálija Szutta [318]: Kókálija csalárdul
kijelenti, hogy Száriputtát és Móggallánát bűnös vágyak vezérlik. Ám
a végzet utoléri őt, és a poklok egyikében ölt testet újra. Buddha felsorolja
a különböző poklokat, és leírja rágalmazásért és becsületsértését járó
büntetéseket.
11) Nálaka Szutta [319]: A bölcs Aszita
jövendölése az eljövendő Gótama Buddháról. Nővérének fia, Nálaka a legmagasabbrendű
bölcsességre tesz szert a Buddha tanítását hallgatva.
12) Dvajatánupasszaná Szutta [320]: A szenvedés
oka a vagyon, a tudatlanság, az öt léthalmaz, a vágy, a ragaszkodás,
az erőfeszítés, az étel, és így tovább.
[« tartalom ]
(iv) Atthaka Vagga [321]
1) Káma Szutta [322]: A nem kívánatos következmények
elkerülése érdekében az érzéki vágyaktól tartózkodni kell.
2) Guhatthaka Szutta [323]: Az előző Szuttában
említetteken kívül a fizikai létezéshez sem szabad ragaszkodni, ha meg
akarunk szabadulni a szamszárától.
3) Dutthatthaka Szutta [324]: Az, aki saját
erényeit dicséri és kötődik dogmatikus nézeteihez (amely különbséget
tesz ember és ember, felekezet és felekezet között), behatárolt életet
él. A bölcs viszont nem helyezi magát előtérbe, és szabad a filozófiai
nézetektől.
4) Szuddhatthaka Szutta [325]: A filozófiai
rendszerek ismerete nem tisztít meg, hajlamosít a vélemény-változtatásra,
és sohasem tesz képessé a benső béke megszerzésére. Ezért a bölcset
nem vezetik félre a szenvedélyek, és nem ragaszkodik semmihez sem, ami
szamszárikus.
5) Paramatthaka Szutta [326]: Kerülni kell
a filozófiai vitákat, mint ahogy az igazi pap kerüli is őket, és eléri
a Nibbánát.
6) Dzsará Szutta [327]: Az önzésből fakad
a kapzsiság, majd a megbánás. Az eszményi otthontalan szerzetes mindig
szabad marad, és nem keresi a mások általi megtisztulást.
7) Tissza Méttéjja Szutta [328]: Buddha
felsorolja az érzéki kapcsolatokból fakadó nemkívánatos következményeket.
8) Paszúra Szutta [329]: Ostobaság, ha a
vitában szembenálló felek egymást sértegetik és gúnyolják, s mikor az
egyiket vereség éri, elégedetlenné válik. Az ilyen vitából megtisztulás
nem fakad.
9) Mágandija Szutta [330]: Buddha nyomatékosan
kifejti Mágandijának, aki a filozófia általi megtisztulásban hisz, hogy
tisztaságot csak a benső béke eredményezhet.
10) Purábhéda Szutta [331]: Az igaz bölcs
magaviselete és jellemzői: a sóvárgástól, haragtól, vágytól, szenvedélytől,
kötödéstől való mentesség, a mindenkori nyugalom és megondoltság, a
lelki kiegyensúlyozottság.
11) Kalahaviváda Szutta [332]: Az érvelések
és viták érzelmi kötődésekből fakadnak.
12) Csullavijúha Szutta [333]: A különböző
filozófiai iskolák leírása, amelyek egymásnak ellentmondva nem ismerik
fel az Igazság egyetlen voltát.
13) Mahávijúha Szutta [334]: A filozófusok
csak magukat dicsőítik, másokat bírálnak. Az igazi pap viszont távol
tartja magát az ilyen kétes értékű intellektuális tudástól, így nyugodt
és békességes.
14) Tuvataka Szutta [335]: A szerzetesnek
el kell metszenie a gonosznak és a sóvárgásnak a gyökerét, meg kell
ismernie a Dhammát. Legyen nyugodt és elmélkedő, tartózkodjon a beszédtől
és a nemtörődömségől, s pontosan kövesse előírt kötelességeit.
15) Attadanda Szutta [336]: A bölcs igazságos,
távol áll tőle az álnokság, mértékletes, mentes a kapzsiságtól és rágalmazástól,
tettrekész, nem vágyik rangra és hírnévre.
16) Száriputta Szutta [337]: Buddha, Száriputta
kérésére ismételten kifejti a szerzetesek életmódját meghatározó előírásokat.
[« tartalom ]
(v) Párájana Vagga [338]
A gyűjtemény, Buddha és 16 pap párbeszédét (puccshá) tartalmazza:
Adzsita, Tissza-Mettejja, Punnaka, Mettagu, Dhótaka, Upasziva, Nanda,
Hémaka, Tódéjja, Kappa, Dzsatukanni, Bhadrávudha, Udaja, Poszála, Mógharádzsa
és Pingija. ők mindannyian a vágy, a kapzsiság, a kötődés, a filozófiai
nézetek, az érzéki örömök, a nemtörődömség megszűntetését, és a visszavonultság,
a függetlenség, a nyugalom, az éberség, a Dhammában való szilárdság
eszményét vallják, hogy a Nibbána ezáltal elérhető legyen.
[« tartalom ]
6. Vimánavatthu [339]: A "Mennyei Lakhelyek
történetei". 85 versben, 7 Vaggában az erényről és a mennyei
világokban való születésről szól.
[« tartalom ]
7. Pétavatthu [340]: 51 versben, 4 Vaggája,
fejezete a vétkes cselekedetekből fakadó vándor-szellemként (péta)
való újramegtestesülésről szól.
[« tartalom ]
8. Théragáthá [341]: A "Rangidős szerzetesek
(thérák) versei". 107 verset, 1279 versszakot, gáthát
tartalmaz.
[« tartalom ]
9. Thérígáthá [342]: A "Rangidős apácák
(thérík) versei". 73 verset, 522 verszakot, gáthát
tartalmaz.
[« tartalom ]
10. Dzsátaka [343]: A Dzsátakák vagy születés-történetek
gyűjteménye 547 történetet sorol fel Gótama Buddha előző testetöltéseiből.
A Nidánakathá, vagy a Leszármazás története a mű bevezető kommentárjául
szolgál, és először Buddha élettörténetét részletezi a szárathibeli
Dzsétavana kolostor megalapításáig, majd Buddha előző testetöltéseit
meséli el a korábbi Buddhák idejéből.
» A Dzsátaka gyűjtemény itt olvasható : [ » Dzsátakák ]
[« tartalom ]
11. Niddésza [344]: Tartalmazza a (1) Mahániddészát,
a Szutta Nipáta Atthaka Vagga részének kommentárját és a (2)
Csúllaniddészát a Szutta Nipáta Párájana Vagga részéhez
és Khaggaviszána Szuttájához fűzött kommentárját. Magát a Niddészát,
Upaszéna látta el kommentárral Szaddhammapaddzsótiká című művében.
[« tartalom ]
12. Patiszambhidámagga [345]: Részletes
leírása a Vinaja Pitakában és a Digha, Szamjutta és Anguttara Nikájában
említésre került elméleteknek és gyakorlatoknak. Három fejezetre oszlik:
Máhá Vagga, Juganaddha Vagga és Pannyá Vagga,
melyeknek mindegyike 10-10 témát (kathá) ölel fel:
1. Mahá Vagga [346]: Az állandótlanságnak
és az összetett dolgok szenvedés-természetének ismeretéről. A Négy Nemes
Igazság. A Függő Keletkezés. A létezés négy síkja. A hamis nézetek.
Az öt képesség. A Nibbána három arculata. Kamma-vipáka. A Nibbána
négy útja.
2. Juganaddha Vagga [347]: A Megvilágosodás
hét tényezője. Az éberség négy alapja. A négy helyes erőfeszítés. A
négy erő (akarat, tetterő, gondolkodás, vizsgálódás). A Nemes Nyolcrétű
Ösvény. A szerzetesi élet (patticsarija) négy gyümölcse és
a Nibbána. A 68 rejtett képesség.
3. Pannyá Vagga [348]: A nyolc életvitel
(csarijá). Testhelyzetek (járás, ülés, állás, fekvés), érzékszervek,
éberség, összpontosítás (dzshánák), a Négy Nemes Igazság. A
Nibbána Négy Ösvénye. A szerzetesi élet négy gyümölcse. A világ jólétének
előmozdításáról.
[« tartalom ]
13. Apadána [349]: Verses legendák 550 szerzetes
és 40 apáca előző testetöltéseiről.
[« tartalom ]
14. Buddhavamsza [350]: "A Buddhák
Története", melyben Buddha elmondja lelki fejlődését, aminek során
Buddhává vált, valamint az őt megelőző 24 Buddha történetét.
[« tartalom ]
15. Csarijápitaka [351]: A Dzsátaka 35 története
versbe szedve, a Tíz Tökéletességből (páramitá) - nagylelkűség,
erkölcs, lemondás, bölcsesség, erő, türelem, igazságosság, eltökéltség,
szeretetteljes együttérzés és egykedvűség - hétnek illusztrálására.
[« tartalom ]
C. ABHIDHAMMA PITAKA
- A Filozófiai Értekezések Gyűjteménye -
A páli kánon harmadik fő része az Abhidhamma Pitaka. Hét művet tartalmaz,
amelyek a tanítás kifejezetten filozófiai szempontból megfogalmazott,
rendszerező leírásául szolgálnak. A gyűjtemény elsősorban a jelenségvilágban
való létezés pszichológiai jellemzését adja.
I. Dhammaszangani
A dhammáknak, avagy a létezés elemeinek felsorolása. A mű
mátikával, mátrixszal vagyis a kategóriák jegyzékével kezdődik,
mely a jelenségek összességét 22 triádban (tika) három féleképpen
meghatározva, és 100 diászba (duka) két féleképpen meghatározva
adja meg. A mátiká tartalmaz egy Szuttanta mátrixszot is, 42
diász jegyzékét a szutták gyűjteményeiből. Ezenfelül keretműként szolgál
a teljes Abhidhammához, bevezetve a különféle látásmódókat, amelyek
alapján a jelenségek besorolhatók. A Dhammaszangani négy részből
áll: (1) "A Tudat állapotai", mely a létező összes tudatállapotot
jellemzi, azok összetevőinek mélyreható meghatározásaival. (2) "Anyag":
a különféle anyagi jelenségeket sorolja fel és kategorizálja. (3) "Összegzés":
az Abhidhamma és a Szuttanta mátrixok terminusaihoz nyújt magyarázó
összefoglalást. (4) "Foglalat": a Szuttához nem, de az Abhidhamma
mátrixhoz nyújt még tömörebb magyarázatokat.
[« tartalom ]
II. Vibhanga
"Megkülönböztetés vagy Meghatározás". A fentiek folytatólagos
kifejtése. A Vibhanga 18 fejezete a következő témákat öleli
fel: összetevők, érzékelési alap, elemek, igazságok, képességek, függő
keletkezés, az éberség alapjai, végső erőfeszítések, a véghezvitel eszközei,
a megvilágosodás tényezői, a nyolcrétű ösvény, dzshánák, korlátlanságok
(vagy Brahma-vihárák), kiképzési szabályok, az elemző ismeretek fajtái,
szenyezettségek és a "tanítás szíve", a buddhista világmindenség
tömör áttekintése.
[« tartalom ]
III. Dhátukathá
"Az elemek tárgyalása". A mű a jelenségeket, az összetevők,
érzékelési alapok és elemek hármas elrendezése szerint tárgyalja. Kisérletet
tesz annak eldöntésére, hogy tartalmazzák-e a jelenségek e fenti három
kategóriát, avagy sem, és ha igen, milyen mértékben, és hogy kapcsolódnak-e
ezek egymáshoz, avagy egymástól függetlenek.
[« tartalom ]
IV. Puggalapannyati
A különféle személyiségek formális meghatározását igyekszik megadni.
10 fejezetből áll: az első a pár nélküli személyiségek fajtáival foglalkozik,
a második a párba rendezhetőkkel, a harmadik a hármas csoportba rendezhetőkkel,
és így tovább.
[« tartalom ]
V. Kathávatthu
A korai "Hínajána" felekezetek közötti ellentétes nézetek
leírása és a Théraváda látásmód védelme. A művet Moggaliputta Tisszának,
a III. Zsinat vezetőjének tulajdonítják. A zsinatot Aszóka király hívta
egybe Patnában, a Kr. e. III. sz. közepén.
[« tartalom ]
VI. Jamaka
A mű célja a félreértések eloszlatása, és a fogalmak pontos használatának
meghatározása. A "Párok Könyvé"-nek nevezik, mivel két irányból
teszi fel a kérdéseket, hogy az ellentétes nézetek által fejtse ki az
egyes témákat. Például az első kérdéspár így szól: "Az üdvös jelenségeknek
üdvös-e mind a gyökerük is? És az üdvös gyökerekből mindig üdvös jelenségek
támadnak?" A mű 10 fejezetet tartalmaz: gyökerek, összetevők, észlelési
alapok, elemek, igazságok, formációk, rejtett hajlamok, tudat, jelenség
és képességek.
[« tartalom ]
VII. Patthána
A "Kapcsolatok Könyve". A jelenségek okságát és kölcsönös
összefüggéseit tárgyalja. Sajátos célja a különböző jelenségek közötti
oksági kapcsolatok feltérképezése, egy 24 tagos ok-okozati kapcsolatrendszer
(paccsaja) kiépítésén keresztül. A mű az Abhidhamma mátrix
valamennyi jelenségére kiterjeszti ezt az ok-okozati kapcsolatviszonyt.
Négy fő része a következő: a pozitív módszer szerinti eredeztetés, a
negatív módszer szerinti eredeztetés, a pozitív-negatív módszer szerinti
eredeztetés és a negatív-pozitív módszer szerinti eredeztetés. Ezek
mindegyikének hat fejezete van: a triádok, a diászok, az egyesített
diászok és triádok, az egyesített triádok és diászok, az egyesített
triádok és triádok, és az egyesített diászok és diászok eredetéről.
A Páli Kánon a VI. zsinaton összeállított, burmai változatának kiadásában
a Patthána öt kötetben összesen 2500 oldalt számlál. Hatalmas
mérete, valamint filozófiai jelentősége miatt a Mahápakarana,
vagyis a "Nagy Értekezés" címet is viseli.
[« tartalom ]
II. Index a Kánonhoz
Az index a Páli Kánon alapvető fejezeteit és szuttáit sorolja fel.
A használt rövidítések a következők:
A = Anguttara Nikája AB = Abbhidhamma Pitaka D = Digha Nikája Dhp = Dhammapada It = Itivuttaka K = Khuddaka Nikája KK = Khandaka Khp = Khuddakapátha M = Maddzshima Nikája Pts = Patiszambhidámagga S = Szamjutta Nikája Sn = Szutta Nipáta SP = Szutta Pitaka SV = Szuttavibhanga Ud = Udána VP = Vinaja Pitaka
Az első oszlopban az adott művek betűrendbe szedett elnevezései találhatók. A másodikban pitakák szerinti, a harmadikban pedig az azon belüli fejezetek szerinti felosztást találjuk. A negyedik oszlop az adott mű fejezeten belüli sorszámát adja meg. Például.: Kandha Szamjutta SP S 22 annyit tesz, mint a Szutta Pitaka, Szamjutta Nikájájának 22. szamjuttája. Ha az utolsó oszlopban a szám két részből áll, akkor a kettőből az első a nagyobb egységre (Vagga vagy Szamjutta), a második pedig az azon belüli szutta sorszámára utal. Például.: Attadanda Szutta SP K Sn 4:15, annyit tesz, mint a Szutta Pitaka, Khuddaka Nikája részének, Szutta Nipáta 4. Vaggájának 15. Szuttája.
Mivel a buddhizmus kutatóinak elsősorban idegen nyelvű szakirodalom áll rendelkezésükre, így az első fejezettel ellentétben, ahol a páli szavakat magyar átírásban adtuk meg, itt az indexben a nemzetközi átírás szerint közöljük őket.
Az átírási kulcs a következő:
s = sz j = dzs y = j c = cs n = ny t = t d = d n = n m = m
- Russel Webb -
|
Word formátumban [ word ] |
Kérlek adományozz a Buddhista Könyvtár javára!
(Please support the Buddhist Library by donating!)
A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)
