"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[« vissza ]

[ » Spirituális Ezotéria Könyvtár « ]
» keret nélkül «

[ előre » ]

Tarr Dániel

Ezotéria és Spiritualitás

EZOTÉRIA ÉS SPIRITUALITÁS I.

- Esotericism and Spirituality -

2013.

Mi az Ezotéria?

„Ezotéria”. Ez korunk egyik divatos hívószava, melyet abban az esetben használunk, amikor valamilyen titkos tanításra akarjuk felhívni a figyelmet. És valóban az ezotéria egy olyan magasabb rendű gondolkodásmódra, spirituális létszemléletre irányítja a figyelmünket, amely a szó eredeti értelmében valamilyen „belső bölcsesség”, egy valódi „ezoterikus tudás”.

Az ezotéria szót a történelem folyamán és napjainkban is számos eltérő módon alkalmazzuk, hol tágabb körben, – általában bármilyen „titkos tanra” – hol csak az „okkult” tanokra alkalmazva azt.

Az általános értelmezés szerint az ezotéria a „titkos tanok”-ra használt kifejezés, amelyek csak egy zárt csoport beavatottjai számára ismeretesek. Ez a tudás „rejtett", rejtélyes, okkult, és elzárt az átlagos emberek elől, szemben az ún. exoterikus tanokkal, amelyek mindenki számára elérhetőek.

A kifejezés a görög εσωτερική, eszóteriké („belső”) szóból ered, ami ezen tanok követőire, a „belső körre” utal, azokra az emberekre, akik képesek felismerni az 'ezoterikus  tanok' összefüggéseit, szemben a „külső körrel” (exoteros), ami a közönséges embereket jelöli, akik nem képesek megérteni a világban működő rejtettebb összefüggéseket. Noha ez is igaz, de ez az értelmezés nem fedi le a teljes igazságot…

Ugyanis az ezotéria szónak van egy mélyebb jelentése is: a szó főnévi formája a görög „ezoterikosz” (latinosan 'ezoterikus') és az ebből képzett melléknévnek a jelentése: „belső” vagy „benső” – az (ezo = befelé). Vagyis a szó mélyebb értelemben egy „belső tudás”-ra vonatkozik. Az emberi lélek belseje felé irányuló belső utazásra utal, végső értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudást jelenti.

Az „ezoterikus tudás” egy olyan belső bölcsességet és látásmódot jelent, amelyre csak az az ember tehet szert, aki megteszi az utazást saját belső világában, és aki képes fellebbenteni a fátylat lelkének mélyebb rétegeiről. Akinek szemét már nem fedi több por, és aki már „tisztán lát”.

Az ezotéria tehát nem egy olyan értelemben vett „titkos tan”, amely nem olvasható el vagy nem érhető el a publikum számára. Hiszen a 21. század internet világában a világ összes írásos tudása elérhető: az összes valaha írt okkult és ezoterikus könyv elolvasható a világ összes nyelvén. Másban rejlik az ezoterikus tudás rejtettsége…

Az „ezoterikus tudás” valójában egy belső belátásból fakadó „spirituális létszemlélet”. Éppen ezért van az, hogy az ezotéria tárgykörébe sorolható szinte minden olyan eszmei irányzat, mely korunk tudományos világképébe nem illeszkedik bele vagy tudományos szempontból nem értelmezhető.

Az ezoterikus létszemlélet a világot, annak működését és részeit a tudományostól eltérő szempontból láttatja és értelmezi: a dolgokat holisztikus módon, összefüggéseiben vizsgálja és egy spirituális szemszögből értelmezi. Ez a létszemlélet olyan eszmerendszerek formájában nyilvánul meg, amelyek a világot egy magasabb nézőpontból mutatják meg.

Ha egy ezoterikus tan köré komoly eszmerendszer és módszertan alakul ki, akkor ez az okkult tudás már » hermetikus tudománnyá is válhat. Ilyen ezoterikus rendszer például az asztrológia, az » alkímia, a » kabbalah és a » tarot, vagy a » mágia és okkultizmus.

Ami ezekben az ezoterikus rendszerekben közös, az az a „spirituális létszemlélet”, amely az ezotéria hátterében is áll. És hogy mi ennek a spirituális létszemléletnek az alapja? Mi a „spiritualitás” lényege?

Mi a spiritualitás?

A spiritualitás alapvetően egy létszemléleti forma, amolyan „világnézet”, mely felfogás szerint Világunk sokkal több annál, mint amit képesek vagyunk felfogni. A világ nem csupán az, amit a szemünk lát, a fülünk hall, amit a kezünk megérint.

A spirituális létszemlélettel megáldott ember azt vallja, hogy a világnak van egy láthatatlan, az érzékszervi megismerések felett álló, rejtett aspektusa, amelyet „okkult erők” hatnak át, és amely ugyanolyan erős hatással van életünkre, mint a világ látható, hétköznapi, tudományos eszközökkel leírható része.

Ezek a szemnek láthatatlan erők nyilvánulnak meg akkor, amikor az ember életében valamilyen megmagyarázhatatlan esemény vagy érthetetlen fordulat következik be. Akár spirituális valaki, akár nem, mégis sokan képesek vagyunk az életet tágabb keretek között szemlélni, és saját életünkről a rendeltetés, a sors, a végzet, vagy az isteni akarat fogalmain keresztül gondolkodni.

A spiritualitás ettől még nem jelent egyet a „vallásossággal”. Anélkül is élhetünk spirituális életet, hogy bármely vallás követőjévé váljunk, és anélkül is, hogy bármiféle rendszeres vallási vagy lelkigyakorlatot végezzünk. Nem kell hozzá templomokba járni, vagy hinni Istenben, vagy bármilyen szellemi tanítómester útmutatásaiban.

A spirituális ember csupán talán egyetlen dologban „kell”, hogy higgyen: hogy emberi életének van egy magasabb rendű értelme és az élet nem csupán önmagáért való. Hogy nem lehet és nem is ön-célú. Az élet egy magasabb rendet, célt és értelmet szolgál.

Ha úgy vesszük a spiritualitás alapgondolata, hogy minden létező, így az emberek az állatok és a növények is egy nagyobb „isteni” rendszer részei. Ahogyan a » hermetikus smaragdtábla bölcsessége hirdeti: „ahogy fent, úgy lent”. Minden létezési szinten, minden létező egy nagyobb rendszer kisebb alkotó eleme.

Néhány ezoterikus gondolatot hívva példának: lelkünk egy-egy csillag a galaxisok halmazában, emberi életünk egy-egy ingerület az univerzum kozmikus agyában, parányi létünk egy-egy pillanat az isteni végtelenségben.

Létezésünkkel hozzájárulunk egy magasabb dimenzió működéséhez, még akkor is, ha történetesen ennek nem vagyunk tudatában. Hiszen a valóság mindkét irányba végtelen: parányi kvantum világok kavarognak bennünk észrevétlenül és a végtelenül hatalmas űr csillagászati univerzuma forog körülöttünk felfoghatatlan hatalmasságában.

A „spiritualitás” azt jelenti, hogy ha megérteni nem is, de legalább képesek vagyunk felfogni ezt a szabályszerűséget.

Sokan azt hiszik, hogy a spirituális emberek „szentek”. Ez tévedés, mert aki a szellemi és a lelki fejlődés útjára lépett nem feltétlenül él szent életet. A spirituális ember azonban máshogyan gondolkodik és a földi életet más értékek szerint éli.

Akkor mondhatja magát valaki spirituálisnak, ha értékrendjében első helyen az alázat áll, és nem képzeli magát mindenhatónak, mindenki felett állónak. Tiszteli embertársait, tudja, mi a becsület, és hiszi, hogy egyetlen tette sem marad következmény nélkül. Vállalja a felelősséget a gondolataiért, a cselekedeteiért, és mivel egységben gondolkodik, képes a nagyobb közösség szempontjai szerint ténykedni.

A spirituális ember képes megvalósítani azt, amit Spirituális Szentháromságnak (trichotómiá-nak) nevezünk: vagyis a test-lélek-szellem harmóniáját.

LAPOZZ TOVÁBB » Spirituális Szentháromság

» Ezotéria - Az ember két élete
» Ezotéria - Ami a szemnek láthatatlan
» Ezotéria - Spiritualitás és ezoterikus gondolkodás

Light

Kérlek támogasd a Spirituális Ezotéria Könyvtárat!
(Please support the Esoteric Library!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Scarabeus


         

                         

 
[« vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 10-10-2013